Mol-INA-ügy: megkezdődött Sanader és Hernádi egyesített pere


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az előkészítő szakasszal megkezdődött a horvátországi egyesített per Ivo Sanader volt horvát kormányfő és az ő megvesztegetésével vádolt Hernádi Zsolt Mol elnök-vezérigazgatója ellen csütörtökön a Zágráb megyei bíróságon – közölte a helyi sajtó. A rendes tárgyalás október 23-án kezdődik.

A többórás zárt előkészítő ülésen után Laura Valkovic, Hernádi Zsolt ügyvédje úgy nyilatkozott: azt kérték a bíróságtól, hogy fordítsák le az üggyel kapcsolatos „releváns dokumentumokat, hogy azt Hernádi is megértse, és utasításokat adhasson a védelemnek.

„A bíróság azonban elutasította a kérelmet, ami számunkra igencsak meglepő” – mondta az ügyvéd, hozzátéve: úgy gondolták, hogy a bíróság elfogadja és tiszteletben tartja az ügyben korábban a legfelsőbb bíróság által hozott döntést, amely szerint a dokumentumokat a vádlott számára is érthető nyelvre le kell fordítani. „Meglátjuk, hogy fogja majd megindokolni a bíróság a döntését” – hangsúlyozta. Hozzátette: a döntés ellen valószínűleg fellebbeznek majd a legfelsőbb bíróságon. Azon újságírói kérdésre válaszolva, hogy mi lesz akkor, ha a legfelsőbb bíróság nem hoz ítéletet a tárgyalás kezdetéig, Valkovic azt mondta: akkor nem lesz tárgyalás.

Zamecsnik Péter, Hernádi Zsolt magyarországi jogi képviselője az MTI-nek úgy fogalmazott: ez a lépés a bíróság részéről is azt mutatja, hogy a Fővárosi Törvényszék helyesen járt el, amikor elutasította a Mol vezetőjének kiadatását Horvátországnak, elfogadva a védelem álláspontját, miszerint „fennáll a veszélye annak, hogy a terhelt átadása esetén sérülne a tisztességes eljáráshoz való joga és nem lenne biztosítható az ügy pártatlan elbírálása”. Most bebizonyosodott, hogy még azt az alapvető jogelvet is semmibe veszik, hogy a terheltnek joga van megismerni a vele kapcsolatos periratokat.

A korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) 2013-ban emelt vádat Hernádi Zsolt ellen. Az USKOK szerint a Mol vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA horvát olajipari vállalat irányítási jogait. A Mol Nyrt. és Hernádi Zsolt visszautasította a vádakat, leszögezve, hogy soha nem korrumpáltak egyetlen politikust sem, nem adtak kenőpénzt az INA irányítási jogainak megszerzéséért.

A Zágráb megyei bíróság 2016 decemberében fordult az Európai Bírósághoz, amiért Magyarország, Németország és Ausztria nem vette figyelembe a Hernádi Zsolt ellen kiadott horvát elfogatóparancsot.

A magyar Központi Nyomozó Főügyészség nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el 2011 júliusában. A főügyészség megállapította, hogy a Mol érdekében és vezetői részéről bűncselekmény nem valósult meg, ezért a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette.

A magyar bíróság 2013-ban megtagadta a horvát ügyészség által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtását, mivel álláspontja szerint a parancsot ugyanabban az ügyben adták ki, amely miatt korábban már a magyar ügyészség is vizsgálódott, és bűncselekmény hiányában az eljárást megszüntette.

A horvát alkotmánybíróság 2015 júliusában hatályon kívül helyezte az Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök büntetőügyében hozott ítéletet, amely azt is kimondta, hogy a korábbi miniszterelnök kenőpénzt fogadott el az INA-val kapcsolatban.

A Mol elnök-vezérigazgatója 2016 októberében véglegesen lekerült az Interpol körözési listájáról, mivel a szervezet elutasította a horvát államnak azt a kérését, hogy újítsák meg az ellene kiadott elfogatóparancsot.

Az ügyben Horvátország korábban már a Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsághoz (UNCITRAL) fordult, amely 2016. decemberi döntésében Horvátországnak a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó valamennyi kérelmét elutasította. Horvátország ennek ellenére úgy döntött, folytatja a horvátországi büntetőeljárás és közvetlenül a magyarországi igazságügyi szerveknek küldte el a Hernádi Zsolt ellen kiadott európai elfogatóparancsot, valamint 2018 augusztusában újra kérte az Interpoltól, hogy újítsa meg a Mol elnök-vezérigazgatója ellen korábban kiadott körözést. A horvát rendőrség a kérelmét azzal indokolta, hogy az Európai Unió Bírósága júliusi döntése szerint az uniós tagállamok igazságügyi hatóságai kötelesek határozatot hozni a részükre továbbított minden európai elfogatóparancs ügyében, annak végrehajtása nem tagadható meg azon az alapon, hogy az ügyészség megszüntette a büntetőügyben folytatott nyomozást, amelynek során az érintettet tanúként kihallgatták.

A magyar Fővárosi Törvényszék augusztus 23-án ismét megtagadta az európai elfogatóparancs. A törvényszék a döntését azzal indokolta, hogy „fennáll a veszélye annak, hogy a terhelt átadása esetén sérülne a tisztességes eljáráshoz való joga és nem lenne biztosítható az ügy pártatlan elbírálása”.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 22.

Módosult az ESG törvény

A magyar ESG törvény egyik fő célja, hogy olyan egyablakos beszámolói rendszert alakítson ki, ahol a magyar cégeknek nem „kismillió”, hanem csak egy kérdőívet kelljen kitölteniük az ügyfélkapun keresztül, amit aztán mindenhol, mindenkivel el tudnak fogadtatni.

2024. április 22.

Hatályba lép az interoperábilis Európáról szóló jogszabály

„Az Interoperábilis Európáról szóló jogszabály, amely áprilisban hatályba lépett, megkönnyíti a határokon átnyúló adatcserét és felgyorsítja a közszféra digitális átalakulását. A jogszabály elengedhetetlen az EU digitális évtizede célkitűzéseinek eléréséhez, például ahhoz, hogy 2030-ra a kulcsfontosságú közszolgáltatások 100%-a online elérhető legyen. Az interoperabilitás a működő digitális egységes piac központi eleme, és hozzájárul a közpolitikák digitális jellemzőinek hatékonyabb végrehajtásához, az igazságszolgáltatástól az egészségügyig és a közlekedésig.