Nagy változásokat hozhat az uniós médiatörvény Magyarországon


Jelentősen érinti a magyar médiaviszonyokat az az új uniós szabályozás, amelynek részleteiről pénteken állapodtak meg a felek. Az európai médiaszabadságról szóló törvény célja a szerkesztőségek függetlenségének védelme és a médiapluralizmus előmozdítása.

Az Európai Unió tárgyalói pénteken megállapodásra jutottak az európai médiaszabadságról szóló jogi aktusról, a blokk új szabályrendszeréről, amelynek célja a szerkesztőségek függetlenségének védelme és a médiapluralizmus előmozdítása – írja a Politico.

Az új jogszabályt részben a magyar médiapiac helyzete hozta létre, ezért érdekes változásokat hozhat, ha sikerül az Magyarországon betartani. A törvény előírja, hogy a médiának átláthatóságot kell biztosítania a tulajdonlás és a finanszírozás tekintetében, és arra kényszeríti a nemzeti kormányokat, hogy olyan felügyeleti rendszert hozzanak létre, amely garantálja a szerkesztői szabadságot, beleértve a közszolgálati médiát is. A jogszabály előírja továbbá az egyesülések ellenőrzését, és létrehoz egy új európai felügyeleti szervet, amely mindezt felügyeli.

Az Európai Parlament, a nemzeti kormányokat képviselő EU Tanács és az Európai Bizottság tárgyalói pénteken küzdötték le az utolsó akadályt: megállapodás született a jogszabály azon rendelkezéseiről, amelyek korlátozzák, hogy a kormányok kémszoftverek és más módszerek segítségével újságírókat figyelhessenek meg. Mivel nemzetbiztonsági okokból még mindig lehetőség lesz ilyesmire, ez további félreértéseket szülhet a végrehajtásban.

A szerkesztői szabadság mellett biztosítani kell majd a nézőpontok széles köréhez való hozzáférést, amely jelenleg Budapesten ugyan megvan, de vidéken sok helyen nincsen. Az állami hirdetési piacnak is arányosnak és átláthatónak kell lennie, és például nem kaphatja egyetlen piaci szereplő a hirdetések 15%-át, vagy annál többet. Ha az európai szervekhez panasz érkezik, akkor eljárást indíthatnak a magyar hatóságok ellen. Kérdés persze, hogy ez a gyakorlatban hogy fog működni.

A Bizottság 2022 szeptemberében terjesztette elő a médiaszabadságra vonatkozó javaslatot, amellyel a médiakoncentráció és a szerkesztői függetlenség korlátozása ellen kíván fellépni az EU egyes részein. A javaslat nagy ellenállásba ütközött a nemzeti kormányok részéről, amelyek attól tartottak, hogy a jogszabály sértené a médiaszektor felügyeletére vonatkozó hatáskörüket.

A szuverenitásvédelmi törvény elfogadását követte az uniós megállapodás

Az európai szabályozásról szóló megállapodás mindössze három nappal követte azt, hogy a magyar országgyűlés fideszes többsége megszavazta az úgynevezett szuverenitásvédelmi törvényt, melynek értelmében három év börtön is járhat azért, ha egy választáson induló szervezet, politikai párt vagy jelölt külföldi anyagi támogatást fogad el.

A törvény szerint létrejön majd a Szuverenitásvédelmi Hivatal, amelynek az lesz a feladata, hogy vizsgálja a külföldi beavatkozásra utaló ügyeket Magyarországon. A testület elemzi majd a nemzeti szuverenitás érvényesülését, javaslatokat dolgoz ki és ajánlásokat fogalmaz meg Magyarország szuverenitásának védelmét célzó intézkedésekre, kutatási tevékenységet végez és finanszíroz a témában, valamint évente nemzeti szuverenitásjelentést készít majd.

Korábban szó volt arról, hogy ez a törvény külföldről támogatott szerkesztőségekre, újságírókra is vonatkozik majd. Bár ez ebben a formában nem szerepel az elfogadott javaslatban, sokak szerint a szöveg annyira általánosan fogalmaz, hogy tulajdonképpen bárkire ráhúzható, aki bármilyen támogatást kap külföldről.

Forrás: euronews.com


Kapcsolódó cikkek

2024. május 2.

NMHH: továbbra is az InfoRádió szólhat a Budapest 88,1 MHz-es frekvencián

Egyedüli pályázóként az InfoRádió Kft. nyerte meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (NMHH) által a Budapest 88,1 MHz-es frekvencia használatára kiírt rádiós pályázatot, így a médiaszolgáltató szeptember 1-je után is folytathatja működését – közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága.

2024. május 2.

Az EJEB megerősítette Olaszország jogát az amerikai Getty Múzeumban tárolt szoborra

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) csütörtöki ítélete megerősítette Olaszország jogát arra, hogy visszaszerezze az amerikai Getty Múzeumban tárolt, i.e. 4. századból származó görög bronzszobrot, amelyet az olasz hatóságok szerint illegálisan vittek ki az országból – közölte a strasbourgi székhelyű szervezet.

2024. május 2.

Több évre visszamenőleg fizet jogdíjakat az előadóknak az EJI

A most lezárt jogosultkutatás során az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület (EJI) csaknem 210 millió forint, 2016 és 2022 között beszedett jogdíj jogosultját azonosította be és fizette ki pótlólag. Az EJI folytatja a tavaly beszedett jogdíjak felosztását is.