Nagyon megnehezíti az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását a román legfelsőbb bíróság új rendelkezése


Nagyon megnehezíti az erdélyi magyar történelmi egyházak ingatlanjainak visszaszolgáltatását a román legfelsőbb bíróság egy új jogegységi határozata – írta csütörtökön a Krónika erdélyi közéleti portál.

A cikk szerint a kedden nyilvánosságra hozott, valamennyi romániai bíróság számára kötelező rendelkezés szerint az egyházaknak közvetlenül bizonyítaniuk kell a 19. században telekkönyvezett iskoláik tulajdonjogát. Az új jogegységi határozattal a legfelsőbb bíróság az eddigi felemás jogi helyzetekre keresett megoldást az egyházi restitúció kapcsán, azonban döntésével jelentős akadályokat gördített a folyamat elé – írta a Krónika.

A portál szerint az 1989-es rendszerváltás utáni romániai joggyakorlatban példátlan jogegységi határozatot az Erdélyi Református Egyházkerületnek (EREK) a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium vagyoni restitúciója kapcsán indított bírósági pereire reagálva hozta a legfelsőbb bíróság.

Az egyházkerület hosszú évek óta bírósági úton követeli vissza – a többi között – a kollégium egykori vagyonához tartozó tanári lakásokat és egyéb ingatlanokat Nagyenyeden és Csombordon. A kollégium épületein kívül néhány tanári lakás visszaszolgáltatását is elérte, de több elutasító ítélet is született. Volt eset, amikor az ugyanazon a telekkönyvi kivonaton szereplő egyik ingatlant visszaadták, a másikat nem – írta a portál Székely János ügyvéd tájékoztatása alapján. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem jogi szakának adjunktusa évek óra az egyházkerület egyik jogi megbízottja bírósági perekben.

„A megszületett határozat lényege, hogy azokban az esetekben, amikor az ingatlan telekkönyvén nem az Erdélyi Református Egyházkerület szerepel, hanem valamilyen egyházi iskola, a telekkönyvvel szemben az egyházkerületi tulajdont csak közvetlen bizonyítási eszközökkel lehet igazolni a bíróság előtt. Ami azt jelenti, hogy minden egyes, visszaszolgáltatásra kerülő ingatlan esetében bizonyítanunk kell, hogy a telekkönyvben szereplő iskolát az egyházkerület alapította” – magyarázta a Krónikának a döntés lényegét Székely János.

A szakember szerint eddig nagyon sok bírósági eljárásban annak ellenére bizonyították, hogy az EREK a valódi tulajdonos, hogy a telekkönyvben az iskola neve szerepelt. A református egyházi iskolák a történelmi jog alapján az egyház vagyonához tartoztak, a 19. században azért telekkönyvezték őket az iskolák nevére, hogy mindenki számára nyilvánvaló legyen a rendeltetésük – részletezte az ügyvéd.

Rámutatott: a bukaresti döntés több szempontból is szokatlan a romániai jogrendben. Általa a legfelsőbb bíróság nem az egységes jogértelmezést biztosítja, hanem a konkrét ügyeket elbíráló bíróságoknak ad utasítást arra, hogy az illető ügyekben a bizonyítást miként értékeljék – mondta.

Az új rendelkezés a gyakorlatban azt jelenti, hogy az egyházaknak írásos dokumentumokkal kell bizonyítaniuk, hogy a vagyonukból egy vagyonrészt – ingatlant, földet – az iskola alapításához rendeltek. Azaz: fel kell mutatni az iskola alapító okiratát például 1860-ból. Ez azért nehezen kivitelezhető, mert a jogegységi határozat a mára vonatkozik, és nem a 19. századra – értékelt Székely János.

„Százötven évvel ezelőtt a korabeli jogrendszer nem írta elő, hogy amennyiben az egyház iskolát alapít, ahhoz alapító okirat és minden olyan eljárás szükséges, amit manapság megszoktunk. Éppen ezért az új bizonyítási eljárás nagyon meg fogja nehezíteni a folyamatban levő és a jövőbeni restitúciót” – mondta a jogász.

Az ügyvéd szerint valószínűleg alkotmányossági kifogást fognak emelni ellene, mivel a legfelsőbb bíróság túllépte a jogegységi határozatokra vonatkozó alkotmányos jogkörét: nemcsak jogot értelmezett, hanem meghatározta, hogy egyes bizonyítási eszközöket a bíróságok milyen módon értelmezzenek.

Rámutatott: az új román jogértelmezés növelni fogja a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához forduló felperesek számát. Az EREK-nek 12-14 olyan peres beadványa van Strasbourgban, amelyek esetében Romániában minden jogorvoslati lehetőséget kimerítettek.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 4.

Csökken az egyajánlatos szerződések száma

2024 első három negyedévében 5744 darab eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le hazánkban az ajánlatkérők, mely összesen 12572 darab közbeszerzési szerződés megkötését jelentette. A közbeszerzések összértéke a tavalyi év azonos időszakához képest 46%-kal emelkedett, azaz összesen 2825,1 milliárd forintot tett ki. Ennek ellenére a rekordnak számító 2022-es évtől ez az érték még messze elmarad. Az előző évek azonos időszakához viszonyítva az egyajánlatos közbeszerzési szerződések számaránya mind az uniós, mind pedig a nemzeti eljárásrendben folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, ami a verseny fokozódását jelzi.

2024. november 4.

Megindult a versenyfutás az új atomerőművekért az MI miatt

Irtózatos számítási kapacitás, következésképpen rengeteg energia és víz kell ahhoz, hogy fél világ az AI-jal írassa a leveleit, a nagy tech-cégek az atomenergia rehabilitációját látják a megoldásnak – írja az Euronews.