Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Nagyon megnehezíti az erdélyi magyar történelmi egyházak ingatlanjainak visszaszolgáltatását a román legfelsőbb bíróság egy új jogegységi határozata – írta csütörtökön a Krónika erdélyi közéleti portál.
A cikk szerint a kedden nyilvánosságra hozott, valamennyi romániai bíróság számára kötelező rendelkezés szerint az egyházaknak közvetlenül bizonyítaniuk kell a 19. században telekkönyvezett iskoláik tulajdonjogát. Az új jogegységi határozattal a legfelsőbb bíróság az eddigi felemás jogi helyzetekre keresett megoldást az egyházi restitúció kapcsán, azonban döntésével jelentős akadályokat gördített a folyamat elé – írta a Krónika.
A portál szerint az 1989-es rendszerváltás utáni romániai joggyakorlatban példátlan jogegységi határozatot az Erdélyi Református Egyházkerületnek (EREK) a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium vagyoni restitúciója kapcsán indított bírósági pereire reagálva hozta a legfelsőbb bíróság.
Az egyházkerület hosszú évek óta bírósági úton követeli vissza – a többi között – a kollégium egykori vagyonához tartozó tanári lakásokat és egyéb ingatlanokat Nagyenyeden és Csombordon. A kollégium épületein kívül néhány tanári lakás visszaszolgáltatását is elérte, de több elutasító ítélet is született. Volt eset, amikor az ugyanazon a telekkönyvi kivonaton szereplő egyik ingatlant visszaadták, a másikat nem – írta a portál Székely János ügyvéd tájékoztatása alapján. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem jogi szakának adjunktusa évek óra az egyházkerület egyik jogi megbízottja bírósági perekben.
„A megszületett határozat lényege, hogy azokban az esetekben, amikor az ingatlan telekkönyvén nem az Erdélyi Református Egyházkerület szerepel, hanem valamilyen egyházi iskola, a telekkönyvvel szemben az egyházkerületi tulajdont csak közvetlen bizonyítási eszközökkel lehet igazolni a bíróság előtt. Ami azt jelenti, hogy minden egyes, visszaszolgáltatásra kerülő ingatlan esetében bizonyítanunk kell, hogy a telekkönyvben szereplő iskolát az egyházkerület alapította” – magyarázta a Krónikának a döntés lényegét Székely János.
A szakember szerint eddig nagyon sok bírósági eljárásban annak ellenére bizonyították, hogy az EREK a valódi tulajdonos, hogy a telekkönyvben az iskola neve szerepelt. A református egyházi iskolák a történelmi jog alapján az egyház vagyonához tartoztak, a 19. században azért telekkönyvezték őket az iskolák nevére, hogy mindenki számára nyilvánvaló legyen a rendeltetésük – részletezte az ügyvéd.
Rámutatott: a bukaresti döntés több szempontból is szokatlan a romániai jogrendben. Általa a legfelsőbb bíróság nem az egységes jogértelmezést biztosítja, hanem a konkrét ügyeket elbíráló bíróságoknak ad utasítást arra, hogy az illető ügyekben a bizonyítást miként értékeljék – mondta.
Az új rendelkezés a gyakorlatban azt jelenti, hogy az egyházaknak írásos dokumentumokkal kell bizonyítaniuk, hogy a vagyonukból egy vagyonrészt – ingatlant, földet – az iskola alapításához rendeltek. Azaz: fel kell mutatni az iskola alapító okiratát például 1860-ból. Ez azért nehezen kivitelezhető, mert a jogegységi határozat a mára vonatkozik, és nem a 19. századra – értékelt Székely János.
„Százötven évvel ezelőtt a korabeli jogrendszer nem írta elő, hogy amennyiben az egyház iskolát alapít, ahhoz alapító okirat és minden olyan eljárás szükséges, amit manapság megszoktunk. Éppen ezért az új bizonyítási eljárás nagyon meg fogja nehezíteni a folyamatban levő és a jövőbeni restitúciót” – mondta a jogász.
Az ügyvéd szerint valószínűleg alkotmányossági kifogást fognak emelni ellene, mivel a legfelsőbb bíróság túllépte a jogegységi határozatokra vonatkozó alkotmányos jogkörét: nemcsak jogot értelmezett, hanem meghatározta, hogy egyes bizonyítási eszközöket a bíróságok milyen módon értelmezzenek.
Rámutatott: az új román jogértelmezés növelni fogja a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához forduló felperesek számát. Az EREK-nek 12-14 olyan peres beadványa van Strasbourgban, amelyek esetében Romániában minden jogorvoslati lehetőséget kimerítettek.
(MTI)
Az Európai Unió Tanácsa véglegesen elfogadta a közös agrárpolitika (KAP) felülvizsgálatát, amelynek célja az uniós gazdák adminisztratív terheinek csökkentése, és nagyobb rugalmasság biztosítása bizonyos környezetvédelmi feltételeknek való megfelelés tekintetében – írta közleményében az uniós tanács hétfőn.
Az Európai Unió Tanácsa elfogadta a nehézgépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírásokról, valamint a hatályos uniós szabályok módosításáról és szigorításáról szóló rendeletet, az immár naprakész szabályok tovább kívánják csökkenteni a közúti közlekedési ágazat szén-dioxid-kibocsátását, valamint 2030-ra, 2035-re és 2040-re vonatkozóan új célértékeket állapítanak meg – tájékoztatott az uniós tanács.
Rugalmasabbá váltak a bérbeadók az ipar-kereskedelmi-szolgáltató ingatlanok piacán, a bővülő kínálat mellett a bérlők a tapasztalatok szerint könnyebben váltanak aktuális helyzetüknek jobban megfelelő bérleménybe, és egyre gyakoribbak az igények a rövid távú bérletre. Mindezt jól szemlélteti, hogy három év alatt csaknem 15 százalékkal nőtt a közjegyző közreműködésével készített bérleti szerződések száma. Jellemzően cégek kötnek közokiratba foglaltan bérleti szerződést, magánszemélyek elsősorban csak akkor, ha a bérbeadó vagy a bérlő külföldi állampolgár. A lakáspiacon jellemzőbb, hogy a bérbeadók egyoldalú kötelezettségvállalást, úgynevezett „kiköltözési” nyilatkozatot kérnek a bérlőtől, azt a bérbeadás feltételül szabják.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
