Negyedével csökkent a dalszerzők jogdíja a járványhelyzet miatt Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A tavalyi rádiós és televíziós elhangzások után járó jogdíjakat május 18-án fizetik ki a 7682 magyar dalszerzőnek, és idén a zenei alkotók összességében 2,2 milliárd forinttal kevesebb jogdíjat kapnak, mint egy évvel korábban.

A járvány miatt az Artisjus 2020-as bevételei drasztikusan csökkentek, ez a visszaesés pedig az idei éves jogdíjkifizetéseknél érezteti igazán hatását. A szerzőknek kifizethető jogdíj összege 25 százalékkal esett vissza: 2020-ban még 8,612 milliárd forintot tudott magyar és külföldi szerzőknek folyósítani az Artisjus a két „nagyfelosztás” során, idén 6,48 milliárd forint érkezik a hazai és nemzetközi slágerek szerzőihez. Ennek az összegnek nagyjából a fele jut magyar dalszerzőkhöz – közölte az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület.

A rádiók jogdíját a reklámbevételek határozzák meg

A májusban és júniusban érkező jogdíjak közül természetesen az élőzenei fellépések után járó összeg zuhant a legnagyobbat: 47 százalékkal kevesebb jogdíjat kapnak a koncerten játszott dalok szerzői idén, mint egy évvel korábban. A rádiós elhangzások után kifizetett jogdíj összege is drámaian csökkent: átlagosan 32 százalékkal alacsonyabb összeg jut egy szerzőnek a tavalyi elhangzások után, mint amennyi 2020-ban.

Fogyasztóvédelmi Jog Online

Bár a rádióadók a pandémia időszakában is működnek, az Artisjusnak fizetett zenei jogdíj összege jócskán elmaradt a korábbi évekétől. A rádióadók jogdíját ugyanis a reklámbevételek határozzák meg, ezek pedig a legtöbb rádió esetében drasztikusan visszaestek a járvány gazdasági következményei miatt.

A televíziós elhangzásokért fizethető jogdíjaknál jóval kisebb, mindössze 5 százalék a csökkenés mértéke. A korlátozások miatt válságba került vendéglátás-turizmus szektor által fizetett gépzenei jogdíj visszaesése is jelentősen csökkenti a szerzők számlájára érkező pénz összegét.

Kifogyóban a tartalékok

A zenészek bevételeinek átlagosan negyede a jogdíj, az élőzenei fellépések elmaradásával viszont sokaknak ez lett a zenéből származó fő jövedelemforrása. Az előző évre járó szerzői jövedelmeket az egyesület évente két részletben folyósítja. Május 18-án a 2020-as rádiós, televíziós elhangzások után járó jogdíjat, valamint a vendéglátóhelyeken megszólaló élő háttérzene utáni jogdíjakat kapják meg a dalszerzők: 7682-en részesülnek jogdíjból 46 828 dal, zenemű elhangzásai után. A kifizetés második ütemében, júniusban az Artisjus többek között a tavalyi koncertek, filmzenék után járó jogdíjakat fizeti ki.

„Azért különösen súlyos a helyzet, mert a könnyűzenét érintő lezárások máig életben vannak, de már a szerzői jogdíjak is jóval alacsonyabbak, mint egy éve. A dalszerzők és előadók az egész zeneiparral együtt a biztonságos és tervezhető újranyitást kérik a kormánytól, mert egyre többen vannak, akiknek az utolsó tartalékai is kifogyóban vannak” – idézte Tóth Péter Benjamint, az Artisjus üzleti transzformációs igazgatóját a közlemény.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.