Volt rendőrt ítéltek jogerősen életfogytiglanra késelés miatt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kitervelten, nyereségvágyból és különös kegyetlenséggel ölt a szigetszentmiklósi késelő, ígylegfeljebb 30 év letöltése után bocsátható feltételes szabadságra – derül ki a Fővárosi Ítélőtábla ítéletéből.

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlott 1987 és 2014 között rendőr volt, leszerelése után többek között magánnyomozással és őrzés-védelemmel foglalkozott. A sértett házassága a 2000-es évek elején megromlott, férjével külön költöztek. A férj cégének teljes tulajdonjogát a sértettre és a közös gyermekükre megosztva átruházta, azonban ügyvezetői pozíciójáról nem mondott le, illetve a cég bankszámlája felett is ő rendelkezett. A sértett és férje viszonya akkor romlott meg végleg, amikor a sértett el akarta adni üzletrészét.

Élve temették el

A vádlott korábbi élettársa útján ismerkedett meg a sértett férjével, és tudomást szerzett a köztük fennálló pénzügyi ellentétekről. Elhatározta, hogy erre hivatkozva megpróbál pénzt szerezni a sértettől, így elkezdte megfigyelni vagy megfigyeltetni a sértett lakóhelyét és szokásait. 2017 áprilisában egy parkolóban beült a sértett mellé annak kocsijába és bemutatkozás nélkül valótlanul állította, hogy a sértett férje 40 millió forinttal tartozik neki.

A vádlott elhatározta, hogy megöli a sértettet, ezért találkozót kezdeményezett. Amikor a sértett beült a vádlott autójába, egy erdős területre hajtottak, ahol a sértettet az autóból kiszállította, dulakodtak, a vádlott több alkalommal megütötte a sértettet a fején, majd zsebkésével háton, mellkason és nyakon szúrta. A sértett még életben volt, amikor a vádlott az elkövetés helyszínének közelében eltemette.

Az első fokon eljárt Budapest Környéki Törvényszék 2020. július 3-án a vádlottat előre kitervelten, nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte azzal, hogy legkorábban 30 év letöltése után bocsátható feltételes szabadságra.

Az elsőfokú ítéletet az ügyész tudomásul vette, a vádlott és védője fellebbezett. A Fővárosi Ítélőtábla másodfokú nyilvános ülésén a vádlott tagadta a bűncselekmény elkövetését.

Kitervelten, nyereségvágyból és különös kegyetlenséggel

A tábla indoklása szerint az objektív bizonyítékok – például a térfigyelő kamerák felvételei, a sértett internetes elektronikus fiókjának helymeghatározási adatai, a hívás- és GPRS-adatforgalmazási adatok -, továbbá a szakértői vélemények és más bizonyítékok alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy a sértettnek 2017. április 27-én délután 16 óra körül a vádlottal volt találkozója, a vádlott volt az, aki nemcsak a helyszínre kísérte, de utoljára látta élve az áldozatot, tehát a vádlott ölte meg. Egyetértett a tábla az elsőfokú bírósággal abban is, hogy a vádlott anyagi ellenszolgáltatásért ölte meg a sértettet, cselekményét a közvetlen haszonszerzés motiválta.

A tábla szerint az elsőfokú bíróság törvényesen minősítette a vádlott cselekményét előre kitervelten, nyereségvágyból és különös kegyetlenséggel elkövetett emberölésnek.

A tábla közleménye kitért arra is, hogy az „eljárásban ugyan adatok merültek fel a felbujtó – a vádlottat a sértett megölésével pénzért megbízó – személyére nézve, tekintettel azonban arra, hogy az ügyészség csak a bűncselekmény tettese, Sz. A. ellen emelt vádat, a bíróság a vádhoz kötöttség elve értelmében a felbujtó személyének büntetőjogi felelősségét nem vizsgálhatta és erre irányuló bizonyítást sem vehetett fel”.

Az Sz. A. ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Ítélőtábla május 12-én meghozott jogerős határozatával helybenhagyta a Budapest Környéki Törvényszék elsőfokú ítéletét, így a vádlott életfogytig tartó szabadságvesztéséből leghamarabb 30 év letöltése után bocsátható feltételes szabadságra – tudatta a bíróság sajtótitkársága közleményben hétfőn.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 3.

Egyre több egyetemi hallgató szeretne tanulni a szellemitulajdon-védelemről

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) 2018 óta nyújt iparjogvédelmi és szerzői jogi képzést távoktatási és jelenléti képzésben résztvevő hallgatók számára egyaránt. Ez idő alatt már több, mint 11 ezer fő vette fel az iparjogvédelmi kurzust. Számuk egyre növekszik: míg 2022-ben több, mint 1800-an, 2023-ban már közel 2300-an végezték el, és várhatóan a következő tanévben is növekszik a népszerűsége. Az újonnan csatlakozó hallgatók ettől a tanévtől megújult formában végezhetik el a modult. A tanulók mellett oktatók, kutatók, de akár a vállalkozók is hasznukra fordíthatják az itt szerzett tudást.

2024. október 3.

Az Európai Ügyészség vezetője: „Azt hittem, már mindent láttam”

Az Európai Parlament két szakbizottsága előtt számolt be a tevékenységükről Laura Codruta Kövesi, az Európai Ügyészség (EPPO) vezetője. A szervezet előtt tornyosuló ügyek messze meghaladják kapacitásaikat, pedig nem is minden uniós tagállam tagja az EPPO-nak: Magyarország például nem.