Volt rendőrt ítéltek jogerősen életfogytiglanra késelés miatt


Kitervelten, nyereségvágyból és különös kegyetlenséggel ölt a szigetszentmiklósi késelő, ígylegfeljebb 30 év letöltése után bocsátható feltételes szabadságra – derül ki a Fővárosi Ítélőtábla ítéletéből.

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlott 1987 és 2014 között rendőr volt, leszerelése után többek között magánnyomozással és őrzés-védelemmel foglalkozott. A sértett házassága a 2000-es évek elején megromlott, férjével külön költöztek. A férj cégének teljes tulajdonjogát a sértettre és a közös gyermekükre megosztva átruházta, azonban ügyvezetői pozíciójáról nem mondott le, illetve a cég bankszámlája felett is ő rendelkezett. A sértett és férje viszonya akkor romlott meg végleg, amikor a sértett el akarta adni üzletrészét.

Élve temették el

A vádlott korábbi élettársa útján ismerkedett meg a sértett férjével, és tudomást szerzett a köztük fennálló pénzügyi ellentétekről. Elhatározta, hogy erre hivatkozva megpróbál pénzt szerezni a sértettől, így elkezdte megfigyelni vagy megfigyeltetni a sértett lakóhelyét és szokásait. 2017 áprilisában egy parkolóban beült a sértett mellé annak kocsijába és bemutatkozás nélkül valótlanul állította, hogy a sértett férje 40 millió forinttal tartozik neki.

A vádlott elhatározta, hogy megöli a sértettet, ezért találkozót kezdeményezett. Amikor a sértett beült a vádlott autójába, egy erdős területre hajtottak, ahol a sértettet az autóból kiszállította, dulakodtak, a vádlott több alkalommal megütötte a sértettet a fején, majd zsebkésével háton, mellkason és nyakon szúrta. A sértett még életben volt, amikor a vádlott az elkövetés helyszínének közelében eltemette.

Az első fokon eljárt Budapest Környéki Törvényszék 2020. július 3-án a vádlottat előre kitervelten, nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte azzal, hogy legkorábban 30 év letöltése után bocsátható feltételes szabadságra.

Az elsőfokú ítéletet az ügyész tudomásul vette, a vádlott és védője fellebbezett. A Fővárosi Ítélőtábla másodfokú nyilvános ülésén a vádlott tagadta a bűncselekmény elkövetését.

Kitervelten, nyereségvágyból és különös kegyetlenséggel

A tábla indoklása szerint az objektív bizonyítékok – például a térfigyelő kamerák felvételei, a sértett internetes elektronikus fiókjának helymeghatározási adatai, a hívás- és GPRS-adatforgalmazási adatok -, továbbá a szakértői vélemények és más bizonyítékok alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy a sértettnek 2017. április 27-én délután 16 óra körül a vádlottal volt találkozója, a vádlott volt az, aki nemcsak a helyszínre kísérte, de utoljára látta élve az áldozatot, tehát a vádlott ölte meg. Egyetértett a tábla az elsőfokú bírósággal abban is, hogy a vádlott anyagi ellenszolgáltatásért ölte meg a sértettet, cselekményét a közvetlen haszonszerzés motiválta.

A tábla szerint az elsőfokú bíróság törvényesen minősítette a vádlott cselekményét előre kitervelten, nyereségvágyból és különös kegyetlenséggel elkövetett emberölésnek.

A tábla közleménye kitért arra is, hogy az “eljárásban ugyan adatok merültek fel a felbujtó – a vádlottat a sértett megölésével pénzért megbízó – személyére nézve, tekintettel azonban arra, hogy az ügyészség csak a bűncselekmény tettese, Sz. A. ellen emelt vádat, a bíróság a vádhoz kötöttség elve értelmében a felbujtó személyének büntetőjogi felelősségét nem vizsgálhatta és erre irányuló bizonyítást sem vehetett fel”.

Az Sz. A. ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Ítélőtábla május 12-én meghozott jogerős határozatával helybenhagyta a Budapest Környéki Törvényszék elsőfokú ítéletét, így a vádlott életfogytig tartó szabadságvesztéséből leghamarabb 30 év letöltése után bocsátható feltételes szabadságra – tudatta a bíróság sajtótitkársága közleményben hétfőn.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 23.

Varga Zs. András: a Kúria kitüntetett feladata a jogegység biztosítása

A 2011-ben megalkotott Alaptörvény, a korábbi ideiglenes alkotmánnyal egyezően, a jogegység biztosítását a Kúria kitüntetett feladataként jelölte meg – hangsúlyozta a Kúria elnöke a Magyar Jogász Egylet által rendezett 15. Magyar Jogászgyűlésen első napján, csütörtökön Balatonfüreden.

2021. szeptember 22.

Holland bíróság: lehet az etnikai alapon igazoltatni, a panaszos fellebbezett

A holland rendfenntartó szervek továbbra is figyelembe vehetik az etnikai hovatartozást igazoltatáskor, különösen határellenőrzéseknél, ez nem számít diszkriminatív gyakorlatnak – jelentette be döntését egy holland bíróság, miután jogvédő szervezetek és egy afrikai származású holland állampolgár beperelte a rendfenntartó szervezeteket ilyen jellegű eljárás miatt.