Volt rendőrt ítéltek jogerősen életfogytiglanra késelés miatt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kitervelten, nyereségvágyból és különös kegyetlenséggel ölt a szigetszentmiklósi késelő, ígylegfeljebb 30 év letöltése után bocsátható feltételes szabadságra – derül ki a Fővárosi Ítélőtábla ítéletéből.

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlott 1987 és 2014 között rendőr volt, leszerelése után többek között magánnyomozással és őrzés-védelemmel foglalkozott. A sértett házassága a 2000-es évek elején megromlott, férjével külön költöztek. A férj cégének teljes tulajdonjogát a sértettre és a közös gyermekükre megosztva átruházta, azonban ügyvezetői pozíciójáról nem mondott le, illetve a cég bankszámlája felett is ő rendelkezett. A sértett és férje viszonya akkor romlott meg végleg, amikor a sértett el akarta adni üzletrészét.

Élve temették el

A vádlott korábbi élettársa útján ismerkedett meg a sértett férjével, és tudomást szerzett a köztük fennálló pénzügyi ellentétekről. Elhatározta, hogy erre hivatkozva megpróbál pénzt szerezni a sértettől, így elkezdte megfigyelni vagy megfigyeltetni a sértett lakóhelyét és szokásait. 2017 áprilisában egy parkolóban beült a sértett mellé annak kocsijába és bemutatkozás nélkül valótlanul állította, hogy a sértett férje 40 millió forinttal tartozik neki.

A vádlott elhatározta, hogy megöli a sértettet, ezért találkozót kezdeményezett. Amikor a sértett beült a vádlott autójába, egy erdős területre hajtottak, ahol a sértettet az autóból kiszállította, dulakodtak, a vádlott több alkalommal megütötte a sértettet a fején, majd zsebkésével háton, mellkason és nyakon szúrta. A sértett még életben volt, amikor a vádlott az elkövetés helyszínének közelében eltemette.

Az első fokon eljárt Budapest Környéki Törvényszék 2020. július 3-án a vádlottat előre kitervelten, nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte azzal, hogy legkorábban 30 év letöltése után bocsátható feltételes szabadságra.

Az elsőfokú ítéletet az ügyész tudomásul vette, a vádlott és védője fellebbezett. A Fővárosi Ítélőtábla másodfokú nyilvános ülésén a vádlott tagadta a bűncselekmény elkövetését.

Kitervelten, nyereségvágyból és különös kegyetlenséggel

A tábla indoklása szerint az objektív bizonyítékok – például a térfigyelő kamerák felvételei, a sértett internetes elektronikus fiókjának helymeghatározási adatai, a hívás- és GPRS-adatforgalmazási adatok -, továbbá a szakértői vélemények és más bizonyítékok alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy a sértettnek 2017. április 27-én délután 16 óra körül a vádlottal volt találkozója, a vádlott volt az, aki nemcsak a helyszínre kísérte, de utoljára látta élve az áldozatot, tehát a vádlott ölte meg. Egyetértett a tábla az elsőfokú bírósággal abban is, hogy a vádlott anyagi ellenszolgáltatásért ölte meg a sértettet, cselekményét a közvetlen haszonszerzés motiválta.

A tábla szerint az elsőfokú bíróság törvényesen minősítette a vádlott cselekményét előre kitervelten, nyereségvágyból és különös kegyetlenséggel elkövetett emberölésnek.

A tábla közleménye kitért arra is, hogy az „eljárásban ugyan adatok merültek fel a felbujtó – a vádlottat a sértett megölésével pénzért megbízó – személyére nézve, tekintettel azonban arra, hogy az ügyészség csak a bűncselekmény tettese, Sz. A. ellen emelt vádat, a bíróság a vádhoz kötöttség elve értelmében a felbujtó személyének büntetőjogi felelősségét nem vizsgálhatta és erre irányuló bizonyítást sem vehetett fel”.

Az Sz. A. ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Ítélőtábla május 12-én meghozott jogerős határozatával helybenhagyta a Budapest Környéki Törvényszék elsőfokú ítéletét, így a vádlott életfogytig tartó szabadságvesztéséből leghamarabb 30 év letöltése után bocsátható feltételes szabadságra – tudatta a bíróság sajtótitkársága közleményben hétfőn.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. március 1.

Uniós szabályok a kritikus hangok elhallgattatására indított perek ellen

Az EU nem hagyja mondvacsinált vádakkal perbe fogni és elhallgattatni az újságírókat, aktivistákat, jogvédőket, tudósokat és szervezeteiket – olvasható az Európai Parlament közleményében. A most elfogadott szabályok a több tagországot érintő esetekre terjednek ki.

2024. február 29.

Uniós számvevőszék: a jogállamisági jelentés ajánlásainak csupán egytizedét hajtották végre teljes mértékben a tagállamok

A 2022-es és a 2023-as uniós jogállamisági jelentés ajánlásainak csupán egytizedét hajtották végre teljes mértékben az EU-tagállamok, alig több mint felüket részben, és több mint egyharmaduk esetében semmilyen előrelépés nem történt – hívta fel az figyelmet az Európai Számvevőszék szerdán közzétett jelentésében.