Az online sportfogadás és a jog viszonya
Az online sportfogadás és a jog sokrétű kapcsolatát is megvitatták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság klubbeszélgetésén.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) fogyasztóvédelmi felügyeleti intézkedései nyomán 2019 eleje óta a bankok mintegy 246 millió forint jogosulatlanul elvont összeget térítettek vissza a fogyasztóknak.
A fogyasztóvédelmi ellenőrzései során feltárt fogyasztói érdeksérelmek rendezése érdekében az MNB számos esetben az eredeti állapotot helyreállító elvárásokat is megfogalmazhat a pénzügyi intézményeknek. E visszatérítési kötelezések, elvárások közvetlenül hozzájárulnak a fogyasztókat ért anyagi érdeksérelem rendezéséhez.
A fogyasztók egyedi jogsérelmei ügyében indult eljárásaiban a Magyar Nemzeti Bank többször tárt fel olyan jogszabálysértő banki gyakorlatot, amely az eljárás kérelmezőjén túl más ügyfeleket is érintett. Ilyenkor valamennyi érintett fogyasztóra vonatkozóan felszólította az adott kereskedelmi bankot a jogosulatlanul felszámított összeg visszatérítésére. Ennek köszönhetően az elmúlt bő két évben 246 millió forint jogosulatlanul felszámított összeg került vissza az érintett lakossági ügyfelekhez.
A konkrét példák között elsőként sorolta fel a jegybank azt az esetet, amikor csaknem 1600 szerződésre vonatkozóan több mint 163 millió forintot térített vissza egy hitelintézet a fogyasztóknak, mivel az állami kamattámogatással nyújtott lakáshitelek esetében nem a jogszabály előírása szerint állapította meg a kamat, illetve a kezelési költség mértékét.
Egy másik bank szintén hibásan, nem az állami kamattámogatásra vonatkozó rendelet szerint szabta meg egyes kamatait, ráadásul a saját hirdetményében foglaltnál is magasabb kamatot számított fel. A feltárt 534 esetben közel 38,5 millió forint járt vissza a fogyasztóknak.
Az MNB intézkedett azon bankkártyás tranzakcióknál is, amelyeknél indokolatlan devizakonverzióra került sor. Ezeknél a forinttól eltérő devizanemben vezetett fizetési számláról belföldön végzett bankkártyás tranzakciók során a fogyasztó által elvileg fizetett szolgáltatás ellenértéke eltért a számlán ténylegesen terhelt összegtől. A nemzeti bank felhívására a jogsértő módon eljáró bankok 5 évre visszamenőleg elvégezték a hibásan terhelt összegek korrekcióját. Az egyik bank ügyfelei körében ez meghaladta a 14 ezer tranzakciót. A hitelintézetek devizában írták jóvá a többletterhelést mintegy 111 ezer euró, 1200 svájci frank, 2000 angol font és 4500 svéd korona összegben.
Egy további hitelintézet az indokolatlanul küldött banki sms értesítések díját terhelte a fogyasztókra. Például a fogyasztó által beállított 99 euró értékhatár ellenére a bank 99 forint limitértéktől küldött sms-értesítést. Az MNB felhívására a bank a hibajavítás mellett a téves limitbeállításból eredő sms díjak miatt 380 ügyfélnek térített vissza közel 2,4 millió forintnyi forintot és devizát.
Pénzforgalmi jogszabálysértés miatti bírságfizetés mellett 21 fogyasztó számára keletkezett visszatérítési kötelezettsége egy további banknak, amely (informatikai hiba miatt) a felmondott jelzáloghitelek részletfizetési megállapodásaiban foglalt fizetési részleteket jogosulatlanul egy összegben terhelte. A tévesen beszedett összegek visszautalásáról a bank intézkedett és a terhelés miatti negatív egyenleg okozta kamatot, költséget pedig nem számította fel a fogyasztók számláin.
Az Magyar Nemzeti Bank a Minősített fogyasztóbarát termékek megfelelőségét is rendszeresen ellenőrzi, ennek során egyes hitelintézeteknél a fogyasztóbarát lakáshitel pályázati szabályait sértő eseteket tárt fel.
(MTI)
Az online sportfogadás és a jog sokrétű kapcsolatát is megvitatták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság klubbeszélgetésén.
A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.
2025 februárjától változik a Közös Végrehajtási Szabályzat 17. és 18. cikke – hívja fel a figyelmet honlapján a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!