Nem adják át Hernádi Zsoltot a horvát hatóságoknak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Fővárosi Törvényszék megtagadta az európai elfogatóparancs végrehajtását abban az ügyben, amelyben a horvát hatóságok Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatójának átadását kérték.

A rendelkezésre álló adatok alapján a horvát hatóságok azzal gyanúsítják a terheltet, hogy a 2008-ban és 2009-ben a MOL és a horvát kormány között folyó tárgyalások során 10 millió eurót ajánlott fel az akkori horvát kormányfőnek a MOL-INA szerződések megkötése érdekében – áll a Fővárosi Törvényszék közleményében. A megkötött szerződések a horvát kormány érdekeivel ellentétesek voltak.

Az ügyészség és a terhelt védője az európai elfogatóparancs végrehajtásának megtagadását kezdeményezte. Az ügyészségi indítvány szerint a horvát hatóságok által 2015. december 15-én
kibocsátott elfogatóparancsnak ugyanaz a tartalma, mint egy korábban már elbírált elfogatóparancsnak. Így nincs törvényes lehetőség az azonos tartalmú elfogatóparancsról ismételten
dönteni. Az ügyészség továbbá arra is hivatkozott, hogy a kérdéses bűncselekmény büntethetősége már elévült, illetve a terhelt átadása esetén sérülnének a tisztességes eljáráshoz fűződő jogai. A
terhelt védője is ezen utóbbi indokra alapozta a végrehajtás megtagadásának okát. A bíróság végzésében megállapította, hogy az elfogatóparancs alapjául szolgáló bűncselekmény büntethetősége nem évült el, mivel az elévülési időt az újabb elfogatóparancs kibocsátása megszakította.

Az európai elfogatóparancs végrehajtása megtagadásának elsődleges oka az, hogy az ügyre vonatkozóan az elmúlt időszakban olyan döntések születtek – többek között – a horvát Alkotmánybíróságon és a genfi választottbíróságon (UNCITRAL) is, amelyek alapján megállapítható: fennáll a veszélye annak, hogy a terhelt átadása esetén sérülne a tisztességes
eljáráshoz való joga és nem lenne biztosítható az ügy pártatlan elbírálása.

Az elfogatóparancs végrehajtása megtagadásának másik oka az, hogy a Fővárosi Törvényszék 2014.május 26-án – az elfogatóparancsban szereplő tényállás alapján – már hirdetett ítéletet a terhelt ellen egy nemzetközi kapcsolatban elkövetett vesztegetés bűntette miatt indult eljárásban. Ítéletében akkor a Törvényszék a H. Zs. elleni eljárást megszüntette. Ez a döntés később jogerős is lett.

A bíróság kiemelte, hogy a döntése nem jelenti a terhelttel szemben kibocsátott európai elfogatóparancs megsemmisítését, mivel azt csak a kibocsátó állam teheti meg. A Törvényszék
döntése szerint az elfogatóparancs Magyarországon nem végrehajtható. A bíróság végzése ellen senki nem fellebbezett, így az végleges.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 26.

„Mit lájkol a gyerek?” – a szülőket segíti az NMHH új kiadványa

A közösségi médiafelületek használata ma már a fiatalok mindennapjainak részévé vált, ezért a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kiemelt figyelmet fordít az ezen felületek kínálta lehetőségekre és kockázatokra. Gyermeknapon jelent meg a hatóság fiataloknak szóló „Sztorik a zsebben – Történetek a közösségi médiából” című kiadványa, amely most a szülőknek szánt „Mit lájkol a gyerek – Szülőknek a közösségi médiáról” elnevezésű tájékoztatófüzettel egészült ki. Az új brossúra célja, hogy bemutassa a közösségi oldalak működésének főbb szabályszerűségeit, és támpontokat adjon a szülőknek, hogyan segíthetik gyermekeiket eligazodni ezeken a platformokon, miközben felhívja a figyelmet a közösségi média kockázataira, de annak előnyeit is számba veszi.