Nem adják át Hernádi Zsoltot a horvát hatóságoknak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Fővárosi Törvényszék megtagadta az európai elfogatóparancs végrehajtását abban az ügyben, amelyben a horvát hatóságok Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatójának átadását kérték.

A rendelkezésre álló adatok alapján a horvát hatóságok azzal gyanúsítják a terheltet, hogy a 2008-ban és 2009-ben a MOL és a horvát kormány között folyó tárgyalások során 10 millió eurót ajánlott fel az akkori horvát kormányfőnek a MOL-INA szerződések megkötése érdekében – áll a Fővárosi Törvényszék közleményében. A megkötött szerződések a horvát kormány érdekeivel ellentétesek voltak.

Az ügyészség és a terhelt védője az európai elfogatóparancs végrehajtásának megtagadását kezdeményezte. Az ügyészségi indítvány szerint a horvát hatóságok által 2015. december 15-én
kibocsátott elfogatóparancsnak ugyanaz a tartalma, mint egy korábban már elbírált elfogatóparancsnak. Így nincs törvényes lehetőség az azonos tartalmú elfogatóparancsról ismételten
dönteni. Az ügyészség továbbá arra is hivatkozott, hogy a kérdéses bűncselekmény büntethetősége már elévült, illetve a terhelt átadása esetén sérülnének a tisztességes eljáráshoz fűződő jogai. A
terhelt védője is ezen utóbbi indokra alapozta a végrehajtás megtagadásának okát. A bíróság végzésében megállapította, hogy az elfogatóparancs alapjául szolgáló bűncselekmény büntethetősége nem évült el, mivel az elévülési időt az újabb elfogatóparancs kibocsátása megszakította.

Az európai elfogatóparancs végrehajtása megtagadásának elsődleges oka az, hogy az ügyre vonatkozóan az elmúlt időszakban olyan döntések születtek – többek között – a horvát Alkotmánybíróságon és a genfi választottbíróságon (UNCITRAL) is, amelyek alapján megállapítható: fennáll a veszélye annak, hogy a terhelt átadása esetén sérülne a tisztességes
eljáráshoz való joga és nem lenne biztosítható az ügy pártatlan elbírálása.

Az elfogatóparancs végrehajtása megtagadásának másik oka az, hogy a Fővárosi Törvényszék 2014.május 26-án – az elfogatóparancsban szereplő tényállás alapján – már hirdetett ítéletet a terhelt ellen egy nemzetközi kapcsolatban elkövetett vesztegetés bűntette miatt indult eljárásban. Ítéletében akkor a Törvényszék a H. Zs. elleni eljárást megszüntette. Ez a döntés később jogerős is lett.

A bíróság kiemelte, hogy a döntése nem jelenti a terhelttel szemben kibocsátott európai elfogatóparancs megsemmisítését, mivel azt csak a kibocsátó állam teheti meg. A Törvényszék
döntése szerint az elfogatóparancs Magyarországon nem végrehajtható. A bíróság végzése ellen senki nem fellebbezett, így az végleges.


Kapcsolódó cikkek

2023. január 30.

A Google egyértelműbb tájékoztatást vállalt az uniós hatóságok nyomására

Az európai fogyasztóvédelmi hatóságok elérték, hogy a Google a jövőben világosabb és pontosabb tájékoztatást nyújtson felületein. Az óriáscéget néhány éve a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is egyértelműbb kommunikációra kötelezte, jelenleg pedig erőfölényes vizsgálatot folytat vele szemben.

2023. január 25.

66.000 oldalnyi peranyag, 300 tanú és 210 órányi hang- és képfelvétel

A Központi Nyomozó Főügyészség 2014. augusztus 21-én emelt vádat V. L. és 21 társa ellen a Fővárosi Törvényszéken, ahol az I., a X., a XI., a XV., a XVII., a XVIII., a XIX. és a XX.rendű terheltek vonatkozásában már 2020 júniusában ügydöntő határozatot hoztak. A fent felsorolt vádlottak voltak azok, akik beismerték bűnösségüket és lemondtak a bizonyításról. Velük szemben tehát a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa – a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának másodfokú határozatával – már korábban jogerősen befejezte az eljárást.

2023. január 25.

Internetes csapdára figyelmeztetnek az európai hatóságok

Az uniós fogyasztóvédelmi hatóságok trükkös gyakorlatra hívják fel a figyelmet az online térben: egyes cégek rejtett módon veszik rá a gyanútlan felhasználókat szolgáltatásaik előfizetésre. A Gazdasági Versenyhivatal is találkozott már hasonlóval, mostantól pedig a bankkártya-társaságok is segítik a hatóságokat a fellépésben.