Nem adják át Hernádi Zsoltot a horvát hatóságoknak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Fővárosi Törvényszék megtagadta az európai elfogatóparancs végrehajtását abban az ügyben, amelyben a horvát hatóságok Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatójának átadását kérték.

A rendelkezésre álló adatok alapján a horvát hatóságok azzal gyanúsítják a terheltet, hogy a 2008-ban és 2009-ben a MOL és a horvát kormány között folyó tárgyalások során 10 millió eurót ajánlott fel az akkori horvát kormányfőnek a MOL-INA szerződések megkötése érdekében – áll a Fővárosi Törvényszék közleményében. A megkötött szerződések a horvát kormány érdekeivel ellentétesek voltak.

Az ügyészség és a terhelt védője az európai elfogatóparancs végrehajtásának megtagadását kezdeményezte. Az ügyészségi indítvány szerint a horvát hatóságok által 2015. december 15-én
kibocsátott elfogatóparancsnak ugyanaz a tartalma, mint egy korábban már elbírált elfogatóparancsnak. Így nincs törvényes lehetőség az azonos tartalmú elfogatóparancsról ismételten
dönteni. Az ügyészség továbbá arra is hivatkozott, hogy a kérdéses bűncselekmény büntethetősége már elévült, illetve a terhelt átadása esetén sérülnének a tisztességes eljáráshoz fűződő jogai. A
terhelt védője is ezen utóbbi indokra alapozta a végrehajtás megtagadásának okát. A bíróság végzésében megállapította, hogy az elfogatóparancs alapjául szolgáló bűncselekmény büntethetősége nem évült el, mivel az elévülési időt az újabb elfogatóparancs kibocsátása megszakította.

Az európai elfogatóparancs végrehajtása megtagadásának elsődleges oka az, hogy az ügyre vonatkozóan az elmúlt időszakban olyan döntések születtek – többek között – a horvát Alkotmánybíróságon és a genfi választottbíróságon (UNCITRAL) is, amelyek alapján megállapítható: fennáll a veszélye annak, hogy a terhelt átadása esetén sérülne a tisztességes
eljáráshoz való joga és nem lenne biztosítható az ügy pártatlan elbírálása.

Az elfogatóparancs végrehajtása megtagadásának másik oka az, hogy a Fővárosi Törvényszék 2014.május 26-án – az elfogatóparancsban szereplő tényállás alapján – már hirdetett ítéletet a terhelt ellen egy nemzetközi kapcsolatban elkövetett vesztegetés bűntette miatt indult eljárásban. Ítéletében akkor a Törvényszék a H. Zs. elleni eljárást megszüntette. Ez a döntés később jogerős is lett.

A bíróság kiemelte, hogy a döntése nem jelenti a terhelttel szemben kibocsátott európai elfogatóparancs megsemmisítését, mivel azt csak a kibocsátó állam teheti meg. A Törvényszék
döntése szerint az elfogatóparancs Magyarországon nem végrehajtható. A bíróság végzése ellen senki nem fellebbezett, így az végleges.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 12.

Európai parlamenti állásfoglalás: az abortuszhoz való jog alapvető jog

Az abortuszhoz való jog alapvető jog, az európai uniós tagállamoknak teljes mértékben büntethetetlenné kell tenniük a művi terhességmegszakítást, az abortuszt ellenző csoportok és szervezetek uniós finanszírozását meg kell szüntetni – jelentették ki az Európai Parlament képviselői Brüsszelben, az EP plenáris ülésén csütörtökön elfogadott állásfoglalásban.

2024. április 12.

Rétvári Bence: hamarosan tovább szigorodhat a gyermekvédelmi törvény

Az erőteljesebb hatósági fellépés következtében egyre emelkedik a pedofil bűncselekmények miatt indított nyomozások száma – mondta csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján Rétvári Bence. A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára felhívta a figyelmet, hogy heteken belül tovább szigorodhat a gyermekvédelmi törvény.

2024. április 11.

Megerősített civil-állami együttműködés a gyűlölet-bűncselekmények leküzdésére

A Háttér Társaság több állami szervvel, köztük a rendőrséggel, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettessel és az Áldozatsegítő Központokkal működik együtt azért, hogy a gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak nyújtott támogatásban ezentúl megjelenjen az áldozatközpontú és interszekcionális megközelítés is.