Nem engedték szabadon Magda Marinkot
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Szegedi Törvényszék büntetés-végrehajtási bírája csütörtökön hozott végzésével mellőzte Magda Marinko feltételes szabadságra bocsátását.
Horváth-Tóth Imola, a bíróság szóvivője az MTI-vel közölte, a fogvatartottat a Legfelsőbb Bíróság 1996-ban előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés és lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés miatt sújtotta életfogytig tartó szabadságvesztéssel, melyből legkorábban 25 év letöltése után bocsátható feltételes szabadságra.
A jogerős döntés szerint legkorábban 2019-ben lehetett volna feltételes szabadságra bocsátani az elítéltet, erre azonban akkor sem került sor. A törvényi rendelkezések és a töretlen bírói gyakorlat szerint a feltételes szabadságra bocsátás kedvezménye nem automatikusan járó jogosultság az elítélt számára, hanem az összetett törvényi feltételek mellett is csupán adható lehetőség, feltéve, hogy a szabadságvesztés büntetés célja az elítélt szabadon bocsátásával is elérhető.
A büntetés-végrehajtási bíró a tárgyalást megelőzően igazságügyi elmeorvos-szakértői vélemény elkészítését rendelte el, azonban az elítélt a vizsgálaton nem kívánt megjelenni. Az elítélt a csütörtöki, büntetés-végrehajtási bírói meghallgatásán való részvételt is megtagadta, rendzavaró magatartást is tanúsított, így a bíróság a távollétében, védője jelenlétében hozta meg döntését, melyet a fogva tartása alatti magatartást részletező büntetés-végrehajtási intézeti előterjesztésre is alapozott. Eszerint az elítélt az utóbbi években fegyelmi büntetések nélkül tölti a szabadságvesztést, ugyanakkor nehezen fogadja el a szabályokat, megbánás nem jellemzi, és a feltételes szabadságáról döntő eljárásban sem hajlandó együttműködésre. Összességében ezért továbbra sem lehet arra következtetni, hogy szabadon bocsátása esetén vissza tudna illeszkedni a társadalomba és törvénytisztelő életmódot folytatna.
A bíróság döntött arról, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét egy év elteltével ismételten meg kell vizsgálni. A bíróság végzésével szemben az elítélt védője fellebbezett, így a végzés nem jogerős.
A Legfelsőbb Bíróság Magda Marinkót egy orosházi asszony meggyilkolásáért, valamint egy Kecskeméten elkövetett hármasgyilkosságért ítélte el. A hidegvérrel, embertelenül és nagy szervezettséggel végrehajtott bűncselekmények félelmet idéztek elő az országban. A szerb állampolgárságú férfit a szegedi Z. Nagy család meggyilkolásával is megvádolták, de ebben az ügyben a Fővárosi Bíróság, majd a másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság nem találta bizonyíthatónak a bűnösségét.
Szerbiában a bíróság a férfit távollétében – a Vajdaságban elkövetett bűncselekmények miatt – halálbüntetéssel sújtotta, melyet a halálbüntetés eltörlése után – 40 év szabadságvesztésre változtattak át.
(MTI)
Kapcsolódó cikkek
A „rendőrfotó-ügyről” – I. rész
Lisszabontól Kazahsztánig sehol nem vonják kétségbe, hogy az intézkedő rendőrt fotózni lehessen. A témáról Bodolai Lászlóval, az Index ügyvédjével, Bodrogi Bea jogvédővel, a strasbourgi beadvány készítőjével és Majtényi Lászlóval, az alkotmánybírósági panaszt kidolgozó Eötvös Károly Intézet vezetőjével beszélgettünk.
Egy védőügyvéd nem aludhat nyugodtan, amíg egy kicsi esély van
Ami nem öl meg, az megerősít – ez dr. Jován László egyik kedvenc idézete. A másik egy hajóskapitánytól való, aki szétlőtt vitorlákkal mondta az őt megadásra felszólító ellenségnek, hogy: „Miért? Még el sem kezdtem a harcot”. Ő a jogerős ítéletek után mondja: „Még el sem kezdtem tárgyalni”.