Nem ért egyet Czeglédy szabadlábra helyezésével az ügyészség


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ötvenmillió forint óvadék letétele esetén szabadlábra helyezné a bíróság Czeglédy Csabát. Az ügyészség fellebbezett – közölte a Csongrád Megyei Főügyészség.

Közleményükben azt írták: a bűnszervezetben elkövetett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban levő eljárásban a Szegedi Járásbíróság nyomozási bírója a gyanúsított és védője által előterjesztett, óvadék letétbe helyezéséről szóló kérelem tárgyában döntést hozott. E szerint 50 millió forint letétele esetén a gyanúsított előzetes letartóztatását megszüntetik, és 4 hónapra a gyanúsított lakóhelye szerinti ingatlanra bűnügyi felügyeletét rendelik el.

A végzés indokolása szerint a bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelésének feltételei közül mind az eljárás meghiúsításának a veszélye, mind a bűnismétlés veszélye fennáll. Ezzel együtt úgy vélik, a gyanúsított által fizetendő, és a bűncselekmény tárgyi súlyához kellően igazodó óvadék, valamint a bűnügyi felügyelet elrendelésével nem szükséges a továbbiakban letartóztatás fenntartása.

A Csongrád Megyei Főügyészség a bíróság végzésével szemben fellebbezést jelentett be, annak megváltoztatása és az óvadék letétbe helyezésére irányuló kérelem elutasítása érdekében.
A főügyészség álláspontja szerint a gyanú tárgyát képező bűncselekmény jellege, bűnszervezetben történő elkövetése, a gyanúsítottak egymáshoz való viszonya, valamint Czeglédy Csaba büntetőeljárás során tanúsított magatartására figyelemmel enyhébb bírói engedélyes kényszerintézkedéssel sem a bűnismétlés veszélye, sem pedig az eljárás meghiúsításának a veszélye nem küszöbölhető ki.

Mindezeken túlmenően, figyelemmel arra, hogy Czeglédy Csaba letartóztatása szeptember 5-én letelik, a Csongrád Megyei Főügyészség indítványt tett a bíróság felé a letartóztatás további 3 hónappal történő meghosszabbítására – olvasható a közleményben.

Czeglédy Csaba és társai ellen bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja miatt folyik nyomozás. A gyanú szerint a bűnszervezet 2011 és 2017 között 6,294 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek.

Az ügyben érintett iskolaszövetkezet vezetői ellen folyó peren februárban tanúként Czeglédy Csabát is meghallgatták, a politikus akkor azt vallotta, a szövetkezetek belső ügyeibe nem szólt bele, tevékenységükre rálátása sem volt.

Czeglédy Csaba (Éljen Szombathely!-MSZP-DK-Együtt) szombathelyi önkormányzati képviselő volt, de mandátuma – miután egy évig nem vett részt a közgyűlés munkájában – megszűnt. Ügyvédként az MSZP és a DK jogi képviseletét is ellátta több ügyben. Letartóztatását szerdán hosszabbította meg – nem jogerősen – két hónappal a Szegedi Járásbíróság.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.