Nem kell felfedni a forrását a Figyelő újságírójának

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Budai Központi Kerületi Bíróság 2016. november 18-án meghozott nem jogerős végzésével elutasította azt az ügyészi indítványt, amely az üzleti titok megsértésének bűntette miatt indult büntetőügyben arra kérte kötelezni B. Gergely Imre tanút (azaz Brückner Gergelyt, a Figyelő újságíróját), hogy fedje fel az újságcikkének elkészítéséhez információt adó személy kilétét – közölte a Fővárosi Törvényszék.

A Budapesti V. kerületi Rendőrkapitányság üzleti titok megsértésének bűntette miatt nyomozást rendelt el a Magyar Nemzeti Bank jogi igazgatójának feljelentése alapján. Az ügy tényállása szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke 2014. december 9-én írásban megkereste a Miniszterelnökséget vezető minisztert (aki a Magyar Kereskedelmi Bank Zrt.-ben fennálló állami tulajdonosi részesedéshez fűződő jogokat gyakorolja) és a pénzintézet rossz pénzügyi, vagyoni helyzetével kapcsolatos, üzleti titoknak minősülő adatokra hivatkozva, a bank működésképességének fenntartása érdekében 75 millió forint tőkeemelés végrehajtását kezdeményezte.

A levélben szereplő adatokat ismeretlen személy B. Gergely Imre újságíró számára hozzáférhetővé tette, aki a Figyelő című hetilapban megjelent „Túlárazott állami bankbevételek” című írásában az MNB elnöke által küldött levél tényét és az abban kezdeményezett tőkeemelésre vonatkozó javaslatot közzétette. A nyomozás során a Budapesti Rendőr-főkapitányság tanúként hallgatta ki B. Gergely Imre újságírót arról, hogy a levélről kitől és milyen módon szerzett tudomást. A tanú a vallomástételt megtagadta. Ezt követően az ügyészség indítványozta, hogy a nyomozási eljárás során a bíróság kötelezze a nyilatkozattételt megtagadó tanút az információt kiadó személy kilétének a felfedésére. Az ügyészség indítványában többek között hivatkozott arra, hogy az elkövető kilétének feltárására egyetlen bizonyítékként B. Gergely Imre tanúvallomása szolgálhat. Az ügy súlyával kapcsolatban az ügyészség kifejtette, hogy a levélben lévő adatok nyilvánosságra hozatala bankpánik előidézését célozhatta és alkalmas volt arra, hogy a magyar bankrendszer stabil működéséhez fűződő közérdeket megsértse. A büntetőeljárási törvény meghatározott feltételek együttes fennállása esetén lehetővé teszi, hogy a bíróság a médiatartalom-szolgáltatót, illetve a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyt, a számára a médiatartalom szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétének a felfedésére kötelezhesse.

[htmlbox BDT]

 

Ez a rendelkezés azonban csak szükséges esetben, és csak akkor alkalmazható, ha kiemelkedő, és a védett alapjogot meghaladó érdek fűződik hozzá. A bíróságnak ebben az ügyben egy alapjog, a sajtószabadság korlátozhatósága körében kellett állást foglalnia. A döntésének meghozatala során vizsgálta a vonatkozó nemzetközi egyezményt és a magyar jogszabályokat, valamint az Európai Emberi Jogi Bíróság és az Alkotmánybíróság gyakorlatát is. Az Alkotmánybíróság az Európai Emberi Jogi Bíróság esetjogával összhangban értelmezi az újságírói források felfedésére való kötelezés előfeltételeit, a szükségesség mellett kiemeli az arányosságot is, és kivételes esetben engedi meg a felfedésre kötelezést. A bíróság ennek az értelmezésnek az alapul vételével vizsgálta az ügyre vonatkozó törvényi rendelkezéseket, az ügy iratait, valamint az ügyészi indítványban foglaltakat.

Az egyes törvényi feltételek fennállásával kapcsolatban a bíróság kifejtette, hogy a nyomozati iratokból pontosan megállapítható azoknak a személyeknek a köre, akik az üzleti titkot tartalmazó levélhez hozzáférhettek. Ezek közül a személyek közül a nyomozó hatóság még senkit nem hallgatott meg, tehát kísérletet sem tett más személyi bizonyíték beszerzésére. A bűncselekmény elkövetőjének felderítése során az ő meghallgatásuk nem mellőzhető, különösen ha az eddig egyetlen kihallgatott tanút alapjog korlátozásra kívánja kötelezni a nyomozó hatóság. Mivel a nyomozati iratok között nem állt a bíróság rendelkezésére semmilyen szakértői vélemény arról, hogy a levélben foglalt üzleti titok megsértése mennyiben veszélyeztette a bankrendszer biztonságos működéséhez fűződő közérdeket, melybe a bankpánik bekövetkezésének az esélye is beletartozik, ezért a bíróság a döntésének meghozatala során kizárólag köztudomású tényekre támaszkodott.

A bíróságnak nincsen tudomása arról, hogy 2015-ben, különösen az újságcikk megjelenését követően az MKB Bank Zrt. fizetőképességébe vetett bizalom olyan mértékben megrendült volna, hogy annak következtében a bank ügyfelei tömegesen megpróbálták volna a betétjeiket és a befektetéseiket kivenni a bankból és bankpánik alakult volna ki. A bíróság megállapította, hogy az indítványozó azoknak feltételeknek az együttes fennállását nem támasztotta alá kellő megalapozottsággal, amelyeket a büntetőeljárási törvény megkövetel az alapjog korlátozhatóságához. Az ügyben az alapjog korlátozás nem tűnt szükségesnek, és a bíróság nem talált olyan jelentős közérdeket sem, amely a védett alapjoggal érintett érdeket meghaladná, illetve a cselekmény súlyát sem ítélte olyan jelentősnek, amely igazolná a forrás felfedésére való kötelezést.

---