Nem lehet népszavazást tartani a lakástakarékokról

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az eredményes népszavazás a hatályban lévő költségvetési törvény módosítását tenné kötelezővé az Országgyűlés számára, ezért népszavazás az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontja alapján nem írható ki az adott kérdésben.

Az alapügy

A Nemzeti Választási Bizottság az 1046/2018. számú határozatában az alábbi kérdés hitelesítését megtagadta.

“Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt annak érdekében, hogy az állam továbbra is a lakás-takarékpénztáraknál elhelyezett összeg harminc százalékával, legfeljebb évi 72 ezer forinttal támogassa a lakáscélú előtakarékosságot?”

A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint, amennyiben a feltett kérdésben tartott érvényes és eredményes népszavazás következtében a jogalkotó kiterjesztené az állami támogatást az újonnan megkötött lakás-előtakarékossági szerződésekre is, akkor abból szükségszerűen következik a költségvetési törvény lakástámogatások előirányzott összegének emelésére vonatkozó jogalkotási kötelezettség. A népszavazási kérdés célját kizárólag a lakástámogatások kiadási előirányzat emelésével lehetne megvalósítani, amely azonban az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontjában megállapított tilalomba ütközik.

A szervező a határozattal szemben benyújtott felülvizsgálati kérelmében azzal érvelt, hogy az Ltp. módosítása óta a 2019. évi költségvetési törvényt nem módosították, melyből arra lehet következtetni, hogy a népszavazási kérdés a gyakorlatban nem érintené a jövőre nézve a központi költségvetést, ehhez elég lenne a lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvényt (Ltp.) módosítani. A központi költségvetésre a népszavazás elrendelésének és annak eredményének tehát nincs többletkiadást eredményező hatása.

A Kúria döntése

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 1046/2018. számú határozatát helybenhagyó döntésében kifejtette, hogy az Ltp. mód. a hatályba lépését, azaz 2018. október 17-ét követően megkötött új lakás-előtakarékossági szerződések, valamint a korábban megkötött lakás-előtakarékossági szerződések meghosszabbítása esetén járó állami támogatást megszüntette. Az Ltp. 22. § (1) bekezdése kiegészült rendelkezése szerint az állami támogatás mértékének és felső határának módosítása a már megkötött szerződéseket nem érinti.
A Kúria álláspontja szerint a lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény módosításáról szóló 2018. évi LXIII. törvény indokolásából az tűnik ki, hogy a lakásvásárlás állami támogatásának rendszere átalakulóban van, és ezen átalakítási folyamatba illeszkedik az új, illetve a korábban megkötött lakás-előtakarékossági szerződések meghosszabbítása esetén járó állami támogatást megszüntetése is. A 2019. évi költségvetési törvény általános indokolása szintén utal a lakástakarékokhoz képest új támogatási konstrukció az otthonteremtési program folytatására.

Mindezen körülmények nem alapozzák meg azt a következtetést, hogy a 2019. évi költségvetési törvény „lakástámogatások” költségvetési előirányzatának részét képezné a lakás-takarékpénztári megtakarítások állami támogatása. A feltett népszavazási kérdés célját tehát nem lehetne elérni egyedül az Ltp. mint ágazati törvény módosításával. A célzott joghatás a lakástámogatás kiadási előirányzat emelése nélkül nem valósítható meg, ezért az eredményes népszavazás a hatályban lévő költségvetési törvény módosítását tenné kötelezővé az Országgyűlés számára. Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy a népszavazási kérdés az Alaptörvény 8. cikke (3) bekezdése b) pontja szerinti tiltott tárgykört érint.

Végül megállapította, hogy az országos népszavazás mivel az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontja alapján nem írható ki az adott kérdésben, ezért a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 9. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműségi követelmények vizsgálata okafogyottá vált a kérdés hitelesítése iránti eljárásban.

(kuria-birosag.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Csepeli késes támadó: közösség tagja elleni erőszak bűntett gyanúja is fennáll
2021. február 25.

Közösség tagja elleni erőszak bűntett és súlyos testi sértés kísérlet bűntett gyanúja miatt is eljárás folyik a késes támadó ellen, aki valószínűleg azért vágta meg egy nő arcát, mert a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóival és korábbi oktatóival szolidaritást vállaló Free SZFE maszkot viselte.

Az uniós főtanácsnok megállítaná a Stop Sorost
2021. február 25.

Az uniós főtanácsnok megállítaná a Stop Sorost

Sérti az európai uniós jogot, hogy Magyarország elrendelte az arra irányuló tevékenység büntetését, hogy nemzetközi védelemre irányuló eljárást indíthassanak azok, akik nem tesznek eleget az e védelem megadására vonatkozó nemzeti jogi kritériumoknak - ismertette főtanácsnoki álláspontját az Európai Unió luxemburgi székhelyű bírósága.

Elítélték az anyát és kisgyermekét cserbenhagyó gázolót
2021. február 24.

Egy év letöltendő fogházbüntetésre ítélte jogerősen a Zalaegerszegi Törvényszék azt a nőt, aki 2018-ban autójával - benne két kiskorú gyermekével - a zebrán gázolt el Nagykanizsán egy anyát és négyéves fiát és a baleset helyszínéről segítségnyújtás nélkül távozott.