Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A maszkviselés minél szélesebb körben történő előírásának szükségessége a járványhelyzetre tekintettel alkotmányjogi szinten nem vitatható, annak arányosságát ugyanakkor éppen azok a garanciák teremthetik meg, amelyek az egyes betegcsoportok és a fogyatékossággal élő emberek egyenlő emberi méltósághoz való jogának érvényesülését is szem előtt tartják. Az egyes védelmi intézkedések meghozatalakor az érintett személyek szempontjait azonos tisztelettel és körültekintéssel kell mérlegelni – állapította meg jelentésében dr. Kozma Ákos ombudsman.
Egy, az alapvető jogok biztosához forduló panaszos beadványában azt sérelmezte, hogy egészségügyi okból képtelen a száját és az orrát egyszerre takaró maszk viselésére, így a COVID-19 világjárvány megfékezésével összefüggésben hozott, maszkviselést előíró rendelet betartására is.
A járványügyi készültségi időszak védelmi intézkedéseiről szóló rendelkezések az orrot és szájat folyamatosan elfedő maszk viselését írják elő. A 10 000 főnél nagyobb lakónépességű település belterületén a települési önkormányzat által kijelölt közterületen, illetve nyilvános helyen – kivéve a sporttevékenység során, valamint a parkokban, illetve zöldterületeken – is kötelezővé vált a maszkviselés. A települések belterületén az épületeket elhagyva az utcán, közterületen mindenki köteles maszkot viselni 2021 márciusától.
Ez számos betegcsoport és fogyatékossággal élő személy számára jelentett megoldhatatlan nehézséget. Az érintett betegek, illetőleg fogyatékossággal élő személyek, valamint törvényes képviselőik nagyon nehéz helyzetbe kerültek ezáltal, hiszen a szabályozás betartása számukra azt jelentette, hogy végső soron nem hagyhatták el lakásaikat.
Az értelmi fogyatékossággal-, pszichoszociális fogyatékossággal-, illetőleg az autizmus spektrumzavarral élők esetében 2020 novemberében megtörtént a mentesítés, az egyéb egészségügyi okból maszkviselésre képtelen emberek számára azonban a szabályozás azóta sem biztosít kimentési lehetőséget.
Az alapvető jogok biztosa a vizsgálata során tájékoztatást kért az Emberi Erőforrások Minisztériumától, áttekintette a Nemzeti Népegészségügyi Központ és a panaszos tárgyban folytatott levelezését és egyeztetett az Egészségügyi Szakmai Kollégium Tüdőgyógyászati Tagozatának elnökével.
Vitathatatlan tény, hogy a maszkhasználat fontos, a járvány terjedését lassító védelmi intézkedés, annak kötelezővé tétele nem egyedi jelenség. Azon személyek számára, akik egyébként is valamilyen alapbetegséggel küzdenek, súlyosabb kimenetelű lehet a COVID fertőzés. Ahogyan azt a jelentés is hangsúlyozza: mindent el kell követni annak érdekében, hogy az emberek maszkot viseljenek, ha elhagyják otthonukat.
Azt is figyelembe kell ugyanakkor venni, hogy vannak olyan betegek, akik számára nem megoldható az orrot és a szájat egyszerre, folyamatosan fedő maszk viselése. Így amellett, hogy az érintettek elemi érdeke az, hogy igénybe vegyenek minden olyan szolgáltatást és segítséget, amely a számukra biztonságosnak tekinthető otthonukban tartózkodásukat elősegíti (és amely egyúttal védelmet jelent maszk használat nélkül is), bizonyos, hogy előfordulhatnak olyan helyzetek, amely szükségessé teszi azt, hogy kimozduljanak.
Fentiek alapján – az Egészségügyi Szakmai Kollégium illetékes tagozatának elnökével is egyetértve – szükséges a kivételes helyzetek méltányos és egyéniesített kezelése.
Az alapvető jogok biztosa jelentésében hangsúlyozta: az állam a döntésének meghozatala során nem kötelezhet lehetetlenre, sem fizikai, sem jogi szempontból. Ebből következően megállapította, hogy a szabályozás az egészségügyi okból maszkviselésre képtelen emberek számára nem tartalmaz ezzel kapcsolatos garanciákat, egyértelmű kimentési lehetőséget, ezáltal a döntés nem felel meg a jogállamiság elvéből következő jogbiztonság követelményének.
Az egyedi mentesítés lehetősége megteremtésének és egyéb alternatív szolgáltatások kötelező és kiszámítható biztosításának hiánya pedig olyan méltatlan helyzeteket idézhet elő az érintett betegek tekintetében, amelyek súlyosan sértik az emberi méltóság alapjogát.
Az ombudsman mindezekre tekintettel felkérte az emberi erőforrások miniszterét, hogy – más európai országok gyakorlatához hasonlóan – fontolja meg a maszkviselésre egészségügyi okból képtelen személyek egyedi szempontok alapján történő mentesítése jogszabályi lehetőségének a megteremtését.
(ajbh.hu)
