Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Míg a vezető és két tag szerint aggályok merültek fel, másik két tag szerint Magyarországon jogállamiság van – derült ki az EP-LIBE küldöttség jogállamisággal kapcsolatos tényfeltáró látogatása után tartott sajtótájékoztatón.
A látogatásunk során feltett kérdéseinkre több esetben nem kaptunk választ a magyar hatóságoktól – jelentette ki Gwendoline Delbos Corfield, az Európai Parlament állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottsági (LIBE) küldöttség vezetője hétfőn a delegáció strasbourgi sajtótájékoztatóján.
Jorge Buxade Villalba, az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoport politikusa ezzel szemben hangsúlyozta: Magyarországon jogállamiság van, ahol a parlament által elfogadott törvényekkel kormányoznak.
Gwendoline Delbos Corfield, az uniós parlament zöldpárti képviselője aláhúzta: az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban aggályok merültek fel, mivel a Kúria és az Alkotmánybíróság elnökét a magyar parlament kétharmados többsége választotta meg, és a legutóbb bevezetett reformok által egyre több hatalommal ruházzák fel őket. A médiaszabadság és pluralizmus kérdésével kapcsolatban Gwendoline Delbos Corfield úgy fogalmazott: bár az illetékes magyar hatóságok adatokkal igazolták, hogy Magyarországon legalább annyi a kormánykritikus, mint a kormánypárti sajtóorgánum, de a közpénzből egyenlőtlen módon finanszírozzák azokat.
Az oktatás helyzetéről a küldöttség vezetője elmondta: benyomásai alapján aggodalomra ad okot, hogy egyre több felsőoktatási intézmény kerül alapítványi fenntartásba, ezáltal finanszírozásuk átláthatatlanná válik.
Jorge Buxade Villalba, az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoport politikusa ezzel szemben hangsúlyozta: Magyarországon jogállamiság van, ahol a parlament által elfogadott törvényekkel kormányoznak. Véleménye szerint a delegáció vezetője, Gwendoline Delbos Corfield, saját személyes nézeteit hangsúlyozta a levont következtetések során. Az uniós parlamenti képviselő is annak a véleménynek adott hangot, hogy a látogatás során egyetlen tényszerű bizonyítékot sem találtak az emberi jogok megsértésre. Az EP-nak az a feladata hogy védje a jogokat, és nem az, hogy egy uniós tagállam belpolitikájába beavatkozzon – jelentette ki.
Isabel Wieseler Lima, a küldöttség Európai Néppártot képviselő tagja szerint Magyarországon nem csupán „töredékes problémák vannak, hanem problémasorozatok”, amelyekkel kapcsolatban a magyar kormány úgy tesz, mintha nem léteznének.
Bettina Vollath, az EP szociáldemokrata képviselője úgy vélekedett, hogy Magyarországon a helyzet tovább romlott a jogállamiság szempontjából, a hatalmon lévő autoriter rezsim miatt. Hangsúlyozta: sajnálattal tölti el, hogy a uniós tagországok kormányait tömörítő Tanács nem lép a 7-es cikkely szerinti eljárást illetően, továbbá a jogállamisági mechanizmus azonnali és visszamenőleges hatállyal történő alkalmazását sürgette.
Nicolas Bay, az Identitás és Demokrácia jobboldali EP csoport képviselője szerint a magyarországi látogatás rendkívül rosszul volt időzítve, mivel az országban éppen az ellenzéki előválasztások folytak, azonban a LIBE ragaszkodott a kezdeményezéshez. Bay aláhúzta: a küldöttség semmilyen kézzelfogható bizonyítékot nem talált az emberi jogok megsértésére, azonban a delegáció tagjai már úgy érkeztek Magyarországra, hogy kritikusan vélekedtek a magyar kormányról.
(MTI)
