Nincs ügyhátralék-felhalmozás a bíróságokon


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Tavaly 1,5 millió ügy érkezett az ország bíróságaira, amelyek 2015-ben ennél többet dolgoztak fel, ami azt jelenti, hogy nincs ügyhátralék-felhalmozás – közölte az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke csütörtökön Debrecenben.


Handó Tünde a Debreceni Törvényszék és a Debreceni Ítélőtábla összbírói értekezletét megelőző sajtótájékoztatón elmondta: az elmúlt négy évben a törvényszékek elsőfokú eljárásaiban 49 százalékkal csökkent a két éven túli ügyek száma.

Az OBH elnöke a jogbiztonság és a megelőzés szempontjából is fontosnak nevezte, hogy tavaly a büntetőügyek 25 százaléka egy hónapon belül befejeződött a járásbíróságokon.

Az Európai Unió 28 tagországát tekintve a polgári ügyekben az eljárások időtartama Magyarországon az ötödik legrövidebb – fűzte hozzá.

Handó Tünde szerint a Debreceni Törvényszék „az elmúlt négy évben hihetetlen előrehaladást ért el”. Kitért arra, hogy a törvényszék járásbíróságain a civilisztikai ügyek 91 százaléka, a közigazgatási és munkaügyi eljárások 94 százaléka egy éven belül befejeződik, a két éven túli ügyek száma pedig tavaly a 2014-eshez képest 59 százalékkal csökkent, ami „óriási eredmény”.

Az OBH elnöke kiemelte: eközben a minőség is javult, amit azzal lehet mérni, hogy a fellebviteli eljárásban mennyire állják meg a helyüket az elsőfokú határozatok.

Ügyvédvilág hírlevél

Friss hírek, szakmai cikkek, bírósági döntések, jogszabályfigyelő.

Kéthetente megjelenő hírlevelünkben összefoglaljuk az elmúlt időszak aktuális változásait, válogatunk értékes szakmai tartalmainkból, valamint tájékoztatjuk a legújabb szakirodalmakról, szolgáltatásokról, képzésekről.

Feliratkozás >>

A hatályon kívül helyezett elsőfokú döntések aránya büntetőügyekben országosan 7,4 százalék, a Debreceni Törvényszéknél 6,3 százalék, polgári ügyekben ugyanez az arány 11, illetve 4 százalék – jelezte Handó Tünde, aki elismeréssel szólt a Debreceni Ítélőtáblának a törvényszékek munkáját, a jogegységi gyakorlatot segítő és a törvényszéki bírák továbbképzését szervező tevékenységéről.

Balla Lajos, a Debreceni Ítélőtábla elnöke hozzátette: a táblabíróságon 95 százalék körül van a fél éven belül befejezett ügyek száma.

Kifejtette, bíróságukra tavaly 2352 ügy érkezett és 2462 ügyet fejeztek be, miközben 330 ügy húzódott át erre az évre. A debreceni táblabírák besegítettek a fővárosi táblabíróságnak is, ahol a beérkezett 100 ügyből 78-at fejeztek be – ismertette Balla Lajos.

Kahler Ilona, a Debreceni Törvényszék elnöke elmondta: tavaly 67 323 ügy érkezett hozzájuk, ezek közül 10 753, vagyis az ügyek 15,9 százaléka húzódott át az idei évre, s 10 százalékkal több ügyet fejeztek be a törvényszék bírái, mint amennyi érkezett.

Hozzátette, a debreceni menekülttábor tavaly decemberi bezárásáig a migrációs válság jelentős többletterhelést okozott a bíróságokon: a közigazgatási peres ügyek száma 41 százalékkal, a nemperes ügyek száma 87 százalékkal emelkedett, és a Debreceni Járásbíróságnak tavaly 934 menekültügyi őrizet meghosszabbítása ügyében kellett eljárnia.

Móroczné Simon Angéla, az Országos Bírói Tanács (OBT) tagja a sajtótájékoztatón kiemelte: testületük tavaly állásfoglalást fogadott el a bírók szervezett rendezvényeken való véleménynyilvánításáról. 

Az állásfoglalás szerint a bíráknak különös gondot kell fordítaniuk arra, hogy megnyilvánulásuk „ne jelenítsen meg olyan tartalmat, amely mások számára politikainak vagy politikához kapcsolódónak tűnhet”.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.