Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Kismértékben nő a bíróságok, ügyészségek, illetve az Alkotmánybíróság és az ombudsmani hivatal költségvetése, ugyanakkor a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumé valamelyest csökken – derül ki a 2014-es költségvetési törvény tervezetéből.
Az Alkotmánybíróság költségvetési előirányzata az idei 1773,8 millióról 1790,1 millióra emelkedik a jövő évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban.
Az Alapvető Jogok Biztosának hivatala az idei 1138,2 millió helyett jövőre 1238,2 millióval gazdálkodhat a javaslat szerint, ami 100 millió forintos növekedést jelent.
A bíróságok 86 552,4 millió forintos költségvetési támogatást kaphatnak jövőre a javaslat szerint, amelyhez további 2258 millió forint bevételt is előirányoz a fejezetben a kormány. Az idei támogatás 84 009,2 millió volt – hasonló bevételi előirányzat mellett – így kismértékben, mintegy 2,5 milliárd forinttal nőhet jövőre a bíróságok költségvetése.
Az ügyészség a jövő évi előirányzat szerint 37 655,9 milliós támogatást kap, amihez 88 millió forintos tervezett bevétel járulhat. Az idei 36 714,8 milliós támogatáshoz, illetve 88 milliós előirányzott bevételhez képest ez mintegy 0,9 milliárdos növekedés.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezetben a javaslat jövőre 192 403,2 milliós támogatást és 52 930,6 milliós bevételt irányoz elő. Ehhez járul – fejezeti céltartalékként – a közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációjára 71 150 millió, valamint „különféle kifizetések” címén további 5000 millió. Így e fejezet kiadási főösszege 321 483,8 millió, ez mintegy 11,5 milliárddal alacsonyabb az ideinél.
Ennek a tárcának a költségvetési fejezetében van többek között a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala, a Balassi Intézet, a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, vagy a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány.
(Forrás: MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
