Növekvő bírságok járnak az adatvédelmi jogsértésekhez
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) közzétette a 2022. évre vonatkozó beszámolóját, melyből számos tanulság is leszűrhető. Az első figyelemre méltó szempont az, hogy az adatvédelmi bírságok emelkednek. Az esetek egy részében pedig a bírságok adatvédelmi incidenshez kapcsolódnak. Emellett bizonyos területek fokozottan előtérbe kerülnek. Ezen tanulságokkal összefüggésben a legfontosabb körülményeket az alábbiakban mutatjuk be.
Jellemzően nem jogszerűen működnek a közterületi kamerarendszerek
A NAIH az önkormányzatok közterületi térfigyelő kamerarendszereivel kapcsolatos hiányosságokat évről-évre összefoglalja. Az egyik legfontosabb körülmény az, hogy a rendszert a közterületfelügyelet üzemeltetheti és kezelheti (mely működhet az önkormányzat keretein belül vagy önállóan), más személy, így például a polgármester, adatkezelési tevékenységet nem folytathat. További fontos szempont, hogy az adatkezelés megkezdéséhez szükséges a közterület-felügyelet előterjesztése alapján hozott képviselő-testületi döntés a képfelvevő elhelyezéséről, vagyis a térfigyelő rendszer alkalmazásáról, valamint a megfigyelt közterület kijelöléséről. Ezen túlmenően a képfelvevők elhelyezéséről és a megfigyelt közterületről tájékoztatni kell a rendőrséget, és e tájékoztatást a polgármesteri hivatal honlapján is közzé kell tenni. Emellett a Hatóság tapasztalatai szerint gyakran nincs jogosultsági nyilvántartás, hiányos a hozzáférések (manuális/elektronikus) naplózása az önkormányzati rendszereknél, és olyan kamerák térfigyelő rendszerbe integrálása is előfordul, amelyek alkalmazása számos kockázatot hordozhat. Végezetül a Hatóság értelmezése szerint a bűnmegelőzési célból rendszeresített kamerarendszer adatkezelésének a jogalapja az Infotv. és nem a személyes adatok védelmét szabályozó 2016/679. számú Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR).
Számos jogsértés és bírság a kamerás megfigyelések területén
Az elektronikus megfigyelőrendszerek működése kiemelt vizsgálati fókusz, a vizsgálatok során számos esetben szabnak ki magas adatvédelmi bírságot.
Az egyik ügyben az adatkezelő egy kávézó és az ahhoz tartozó terasz területén működtette a kamerarendszert. A NAIH a vizsgálatot lezáró döntésében kiemelte, hogy a vendégek elvárhatják, hogy ne figyeljék meg őket nyilvános helyeken, különösen akkor, ha ezeket a helyeket jellemzően szabadidős tevékenységek céljára használják. Az éjszaka és a rendes munkaidőn kívül üzemelő megfigyelőrendszer azonban jogszerű lehet és az általában szükséges és alkalmas az adatkezelő vagyonát fenyegető veszélyek elkerülésére. Kiemelte azonban azt is, hogy a hangrögzítés éjszaka és a rendes munkaidőn kívül sem tekinthető jogszerű adatkezelési módnak. A kamerák helyzetétől függetlenül érvényesülő szempont, hogy a megfigyelt területre belépéskor figyelmeztető ikont kell elhelyezni (megfigyelés ténye, célja, jogalapja, érintetti jogok megjelölésével) összhangban az Európai Adatvédelmi Testület 3/2019. számú iránymutatásában foglaltakkal, illetve utalni kell arra, hol érhető el a további, részletes tájékoztatás (ún. kétszintű tájékoztatás elve).
Egy másik ügyben a Hatóság egy balatoni szálláshely kamerahasználatát vizsgálta. Megállapította, hogy bizonyos, csupán élőképet közvetítő kamerák látószögébe kizárólag az ingatlan olyan részei estek bele, ahol a szállóvendégek csak áthaladnak, illetve ahol – a NAIH álláspontja szerint – a kamerák ténylegesen alkalmasak vagyonvédelmi célok betöltésére (pl. parkoló). Emellett, mivel a kamerák az utcafrontról is láthatók, így visszatartó erővel is bírnak az ingatlan területére való illetéktelen behatolással, illetve egyéb vagyon elleni bűncselekmények elkövetésével szemben. A Hatóság álláspontja szerint azáltal, hogy rendszer csak élőképet közvetít, az érintettek magánszférájába való beavatkozás jelentősen kisebb foka valósul meg, mint ha sor kerülne a személyes adataik rögzítésére. A hangrögzítés azonban ebben az esetben is jogellenesnek minősült. Az étkezőben elhelyezett kamera tekintetében a Hatóság rámutatott arra, hogy az az elérni kívánt céllal nem arányos és a vendégek elvárásaival is ellentétes. A recepciós pult feletti kamera útján megvalósuló adatkezelés szükségességét a Hatóság elfogadta, tekintettel arra, hogy a felvételek alapján ténylegesen történik a helyszínen készpénzforgalom, illetve a pénzkazetta is a kamera látószögébe eső szekrényben került elhelyezésre. Megállapította azonban, hogy az érintettek nem kaptak átlátható és könnyen hozzáférhető tájékoztatást.
Egy további ügyben egy fogorvosi rendelő kamerás megfigyelését vizsgálta a Hatóság, az ügyben helyszíni szemlét is tartott. A helyszíni szemle során a Hatóság nem észlelt a váróteremben olyan értékes tárgyat – ital automatát, külső recepciós pultot, számítógépet, festményt, bútort stb. – amelyek megfigyelése megfelelne a vagyonvédelmi célnak, és ebből az indokból a kamerák a védendő vagyontárgyakra irányulhatnának. A váróterem egészének kamerás megfigyelését a Hatóság szintén nem tartotta elfogadhatónak. A kezelő/rendelő helyiségben történő megfigyelés esetében (a Hatóság korábbi állásfoglalásai szerint is) a kamera nem mutathatja/rögzítheti kezelés közben azonosítható módon a pácienst, kivéve annak kifejezett írásos hozzájárulása esetét pl. tudományos, oktatási célból. A kezelőhelyiségben a vagyonvédelem és a személybiztonság mint munkáltatói jogos érdeket alátámasztó célok a Hatóság által tapasztaltak alapján nem indokoltak. A vagyonvédelmi célzatú megfigyelés rendelési időben csak a készpénz átadásának vagy annak őrzésére szolgáló helyre irányulhat, nem életszerű, hogy rendelési időben nagyobb értékű fogászati felszerelést tulajdonítanának el. Ezen túlmenően a kamerarendszer üzembe helyezése előtt az adatkezelő köteles felmérni, hogy hol és mikor szükséges feltétlenül kamerák alkalmazása. A fogászati kezelés költségének kifizetése, a készpénz őrzése valóban indokolhatja a kamerás megfigyelést, de ebben az esetben a vagyonvédelem jogszerű célként csak akkor lenne elfogadható, ha a kamera látószöge valóban csak a pénz átadására, illetve annak őrzésére szolgáló helyre irányulna. Végezetül a Hatóság azt is kifogásolta, hogy a megfigyelés (kamerák látószöge) alkalmas a munkavállalók munkájának folyamatos megfigyelésére, ami aránytalan és indokolatlan adatkezelést jelentett. Végezetül a bejáratnál nem került piktogram elhelyezésre, így az alapvető tájékoztatási követelmény is sérült.
A cikk folytatásában egészségügyi és marketinges adatvédelmi incidensekről, valamint az adatvédelmi szabályok ismeretének fontosságáról olvashat.
Forrás: Dr. Kéri Ádám ügyvéd, MKKOK
