Nyilvánosságra kell hozni az OLAF-jelentést az Elios-ügyről


Az Európai Unió Bírósága szerdai ítéletében megsemmisítette az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2019-es döntését, mely megtagadta a részleges hozzáférést az Elios-ügyről szóló jelentéséhez. A magyar hatóságok bűncselekmény hiányában megszüntették a nyomozást.


Az OLAF 2017 decemberében zárta le az Elios társaság által Magyarországon, uniós pénzügyi hozzájárulással megvalósított közvilágítási projektekre vonatkozó vizsgálatot, és küldte el jelentését a magyar hatóságoknak a meghozandó intézkedésekre vonatkozó ajánlásokkal együtt. A magyar rendőrség 2018. november 6-án szüntette meg a nyomozást bűncselekmény hiányában.

2019-ben az Eleven Gyál, egy gyáli civil csoport azt állította, hogy a település egyes helyein az Elios által telepített közvilágítás nagyon rossz minőségű és nem megfelelő.

Ezért a civilek a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével az OLAF-ot felügyelő Európai Bizottságtól kérték a jelentés kiadását, az viszont megtagadta a hozzáférést, mondván, a jelentéseket kizárólag az érintett országok hatóságai számára kell kiadniuk, azok pedig maguk dönthetik el, hogy nyilvánosságra hozzák-e a dokumentumokat. Ekkor fordult az uniós bírósághoz a jelentéshez hozzáférést kérő Homoki Andrea, az Eleven Gyál tagja.

Amit most meg is kaphat, mivel az uniós törvényszék szerdai ítélete megsemmisíti az OLAF elutasító határozatát. A döntést azzal indokolták, hogy mivel a magyar hatóságok már lezárták e jelentéssel kapcsolatban a nemzeti vizsgálatokat, a vizsgálatok védelmének célja nem igazolja többé a kért dokumentumhoz való hozzáférés megtagadását.

Mivel a magyar hatóságok jogsértés hiányában zárták le a nyomozást 2018-ban, ezért az OLAF nem alkalmazhatta a vizsgálatok céljának sérelmére vonatkozó általános vélelmet 2019-ben. Ezt a vélelmet már nem igazolhatta sem annak szükségessége, hogy lehetővé tegyék a magyar hatóságok számára, hogy zavartalanul határozatot hozzanak az OLAF jelentését követő további intézkedésekről, sem pedig az érintett személyek ártatlanságára vonatkozó vélelem tiszteletben tartásának szükségessége – áll a bíróság ítéletének indoklásában.

EU Jog online

“Mérföldkő a korrupció elleni küzdelemben”

Az uniós bíróság döntésével “lehetőség nyílt arra, hogy a gyáliak és minden magyar polgár számára világos legyen, hogyan költötte el az állam a beruházásra kifizetett adóforintjaikat” – írta a TASZ az ítéletről szóló közleményében.

Kiemelték, hogy az ítélet általános tanulságként azt is leszögezte, hogy az OLAF a jövőben bármely ügyben csak akkor hivatkozhat vizsgálati céljainak védelmére, ha az adott vizsgálat még folyamatban van, vagy befejeződött ugyan, de az illetékes nemzeti hatóságok még nem határoztak arról, hogy milyen intézkedéseket hoznak a vizsgálati jelentés nyomán.

Ez azt jelenti, hogy más olyan ügyekben is hozzáférhetővé válhat az OLAF-jelentés, ahol már lezárult a nemzeti hatóságok vizsgálata, illetve bizonyos esetekben már akkor is, mikor az OLAF-vizsgálat lezárult, de a nemzeti hatóságok még nem döntöttek arról, hogy milyen lépéseket tegyenek az ügyben. A TASZ közleménye szerint a dokumentumok kiadását még az utóbbi esetben is csak észszerű ideig lehet halogatni.

A TASZ bízik benne, hogy az Európai Bizottság nem fellebbez az ítélet ellen, mivel “épp a Bizottság jogállamisági jelentése tárta fel, hogy Magyarországon elmarad a határozott fellépés a magas rangú tisztviselőket vagy közvetlen környezetüket érintő korrupciós ügyekben”.

Az Európai Unió Törvényszéke szerint ez az ügy arról szól, hogy a polgároknak van-e lehetőségük hatékonyan ellenőrizni a közhatalom gyakorlásának jogszerűségét – a döntés pedig hozzájárul ahhoz, hogy ne lehessen elkerülni a korrupciógyanús ügyek számonkérését azzal, hogy az érintett tagállam mégsem hívja le az uniós forrásokat azokban az ügyekben, melyekben az OLAF vizsgálódik.

„Ez a döntés mérföldkő a korrupció elleni küzdelemben helyben, Gyálon, de országos viszonylatban is, mert ezek szerint bármely polgárnak lehetősége van arra, hogy kiharcolja a hozzáférést az információkhoz” – kommentálta az ítéletet Homoki Andrea.

Elios-ügy Magyarországon: lezárt nyomozás és kivett tételek

Az OLAF 2018 elején nyilvánosságra hozott jelentésében azt írta, hogy az Orbán Viktor magyar miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető Elios Zrt. 2011 és 2015 között elnyert közbeszerzéseinél 35 vizsgált projektből 17 esetében szervezett csalás történt. Az OLAF ezért a teljes támogatási összeg, 13 milliárd forint megvonását és vádemelést is javasolt.

Az ügyben a Magyarországon indított nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntették, a magyar kormány pedig kivette az Európai Bizottságnak leadandó végleges számlacsomagból az Elios által megvalósított közvilágítási projektek számláit, így uniós forrás helyett magyar költségvetési pénzekből finanszírozták azokat.

[….]

(hu.euronews.com)




Kapcsolódó cikkek

2021. november 26.

Kényszergyógykezelik az idős anyját 20 évig ápoló, végül megfojtó nőt

A Fővárosi Törvényszék büntethetőséget kizáró okból felmentett egy nőt az ellene a bűncselekmén elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettének vádja alól és egyúttal elrendelte a kényszergyógykezelését is.