Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Nem jogerősen nyolc év fegyházbüntetésre ítélte a Nyíregyházi Törvényszék kedden azt a férfit, aki tavaly februárban előállítása közben megfenyegette a rendőröket, majd késsel támadt egy tűzoltóra a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Anarcson.
A vádlottat hivatalos személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérletében és hivatalos személy elleni erőszak bűntettében mondták ki bűnösnek.
Az ítéleti tényállás szerint tavaly február 21-én délután rendőrök jelentek meg a 62 éves férfi házánál azért, hogy egy korábbi bűncselekmény gyanúja miatt intézkedjenek vele szemben. Az ittas férfi kiabálva kérdőre vonta a rendőröket, megöléssel fenyegette őket, majd bezárkózott házába.
A vádlott többször öngyilkossággal fenyegetőzött, de a helyszínre tűzoltók érkeztek, áramtalanították az épületet és elzárták a gázt. Miközben próbáltak bejutni a házba, a férfi egy késsel az ablakot betörő tűzoltó irányába szúrt, és ismét megöléssel fenyegette meg a rendőröket. A férfit végül elfogták és kórházba vitték.
Az ítélet ellen az ügyészség súlyosítás, a vádlott és védője felmentés és enyhítés miatt fellebbezett – olvasható a törvényszék közleményében.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
