OBH: csökkent az ügyhátralék a Fővárosi Törvényszéken tavaly


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Bár több ügy érkezett a Fővárosi Törvényszékre tavaly, mint 2021-ben, mégis csökkent az ügyhátralék az ország legnagyobb ügyforgalmú bíróságán – mondta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke kedden Budapesten.

Senyei György a Fővárosi Törvényszék összbírói értekezlete előtt tartott sajtótájékoztatón kifejtette: a Fővárosi Törvényszék az ország legnagyobb ügyforgalmú bírsága, tavaly a törvényszékre és az itt működő kerületi bíróságokra érkezett a bírósági ügyek 28 százaléka, és itt volt folyamatban az összes bírósági ügy 31 százaléka. Hozzátette: a fővárosban van a közérdeklődésre számot tartó ügyek túlnyomó többsége.

Emellett a Fővárosi Törvényszék az ország legnagyobb létszámú bírósága, 760 bírót és 2200 igazságügyi alkalmazottat foglalkoztatnak itt és a kerületi bíróságokon – mondta.

Az OBH elnöke kiemelte: miközben 2022-ben országosan 2,8 százalékkal csökkent a bíróságokra érkező ügyek száma, a Fővárosi Törvényszéken 7,7 százalékos növekedés volt megfigyelhető. A törvényszékre összesen több mint 319 ezer ügy érkezett.

A befejezett peres ügyek száma 2,2 százalékkal nőtt, több mint 56 ezer ügyet fejeztek be, miközben 55 ezer ügy érkezett a bíróságra, így csökkent az ügyhátralék is – mondta.

Senyei György megjegyezte: a folyamatban lévő peres ügyek száma 2020 óta csökken a Fővárosi Törvényszéken, 2022-ben 2021-hez képest 3,2 százalékos a csökkenés, a járásbírósági szinten még ennél is magasabb, 7,8 százalékos az ügyhátralék-csökkenés. Az OBH elnöke emlékeztetett: 2020-ban központi intézkedéseket hoztak a két éven túli ügyek számának csökkentésére, ennek eredményeként országosan 43,3 százalékkal csökkent a két éven túli peres ügyek száma.

A Fővárosi Törvényszéken a két éven túli ügyek száma 37 százalékkal csökkent 2020 augusztusa óta, ami jelentős eredmény, figyelembe véve, hogy milyen sok ügyről van szó – tette hozzá.

A bírósági ítéletek társadalmi elfogadottságáról szólva közölte, a Fővárosi Törvényszéken járásbírósági szinten a civilisztikai ügyek 90 százalékában a felek nem éltek jogorvoslattal, és nőtt a jogerőre emelkedések aránya a törvényszéki elsőfokú büntetőügyekben is, 35,5 százalékról 36,7 százalékra, polgári és gazdasági ügyeknél pedig 78,6 százalékról 82,5 százalékra.

Az OBH elnöke szerint a Fővárosi Törvényszéken – dacára annak, hogy az ügyek bonyolultak – a jogkeresők nagy része már az elsőfokú döntést tudomásul veszi. Szólt arról is, hogy a törvényszéken járásbírósági szinten polgári és gazdasági ügyszakban országos átlag alatti a hatályon kívül helyezések aránya 2021-hez képest.

Senyei György elmondta: a Fővárosi Törvényszéken tavaly 4144 távmeghallgatást tartottak. Tatár-Kis Péter, a Fővárosi Törvényszék elnöke a két éven túli ügyek csökkenéséról szólva hangsúlyozta: bár a törvényszék nem tudta elérni az országos átlagot, a 37 százalékos csökkentés jelentősnek számít, mert itt volt a legtöbb ilyen ügy.

Szólt arról is, a bíróság gazdálkodása az elmúlt évben a rezsiárak emelkedése ellenére is stabil volt, a bevezetett munkaszervezési és takarékossági intézkedéseknek köszönhetően.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

Parlament előtt a 2025-ös adócsomag

A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.

2024. október 30.

NMHH: Ismerik, sokszor mégsem védekeznek a közösségi média veszélyei ellen a fiatalok

A serdülő lányok mintegy fele érzi magát kevésbé szépnek a közösségi médiafelületeken látottak hatására, mert sokukban nem tudatosul, hogy az online tér gyakran hamis valóságképet tár eléjük – egyebek mellett erre mutatott rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása, amely a 13–16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásait vette górcső alá.