Uniós bíróság: a 2019-es lengyel igazságügyi reform sérti az uniós jogot

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 2019 decemberében elfogadott lengyel igazságügyi reform sérti az uniós jogot, ugyanis nem felel meg a függetlenség és a pártatlanság követelményének egyebek mellett a legfelsőbb bíróság fegyelmi tanácsának működése – közölte ítéletét az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága hétfőn.

Az ügy előzménye, hogy az Európai Bizottság az uniós bíróság előtt annak megállapítását kérte, hogy a 2019. december 20-án elfogadott, a rendes bíróságok, a közigazgatási bíróságok és a legfelsőbb bíróság szervezetére vonatkozó nemzeti szabályokat módosító törvény által létrehozott rendszer sérti az uniós jog különböző rendelkezéseit.

Az uniós bíróság ítélete szerint megállapítást nyert, hogy nincs biztosítva a lengyel legfelsőbb bíróság fegyelmi tanácsa függetlensége és pártatlansága. A tanács működése a bírák függetlenségének befolyásolására alkalmas, ugyanis egy ilyen fórum hozhat döntést a jogállásukkal és a feladataik ellátásával kapcsolatban. Engedélyezi a velük szembeni büntetőeljárás megindítását vagy az őrizetbe vételüket, vagy elfogadja az őket illető munkajogi, társadalombiztosítási vagy nyugdíjazási szabályok lényeges szempontjaira vonatkozó határozatokat – emlékeztettek.

A törvénymódosítás lehetővé teszi azt is, hogy a bírákra vonatkozó fegyelmi rendszert és az esetleges szankciókat arra használják, hogy megakadályozzák a nemzeti bíróságoknak, hogy értékeljék: valamely bíróság vagy bíró megfelel-e az uniós jogból eredő hatékony bírói jogvédelemmel kapcsolatos követelményeknek. A lengyel jogalkotó által így elfogadott intézkedések nem egyeztethetők össze a törvény által előzőleg létrehozott független és pártatlan bírósághoz való fordulás biztosítékaival – húzták alá.

Az ítélet szerint sérti az uniós jogot az is, hogy a módosító törvény egyetlen nemzeti fórumra, nevezetesen a legfelsőbb bíróság rendkívüli ellenőrzéssel és közügyekkel foglalkozó tanácsára ruházta a hatékony bírói jogvédelemmel kapcsolatos megfelelés vizsgálatának hatáskörét. A módosító törvénnyel bevezetett kizárólagos felülvizsgálat a hatékony bírói jogvédelemhez való, az uniós jog által biztosított alapvető jog további gyengítéséhez járulhat hozzá – közölték.

Végezetül az uniós bíróság szerint a bíráknak a személyes adatok védelméhez és a magánélet tiszteletben tartásához való alapvető jogát sértik azok a rendelkezések, melyek arra kötelezik a bírákat, hogy írásbeli nyilatkozatot tegyenek valamely szervezethez, nonprofit alapítványhoz vagy politikai párthoz való tartozásukról, és előírják ezen információk online közzétételét. Az ilyen adatok online közzététele nem alkalmas a bírák pártatlanságának erősítésére irányuló állítólagos cél elérésére, ezekből kiderülhet ugyanis a bírák vallási, politikai vagy világnézeti meggyőződése – emelték ki.

Az ilyen online közzététel továbbá alkalmas arra, hogy kitegye a bírákat az indokolatlan megbélyegzés kockázatának, alaptalanul befolyásolva a nyilvánosság általi megítélésüket – tette hozzá ítéletében az uniós bíróság.

(MTI)

---