OBH: csökkent az ügyhátralék a Fővárosi Törvényszéken tavaly


Bár több ügy érkezett a Fővárosi Törvényszékre tavaly, mint 2021-ben, mégis csökkent az ügyhátralék az ország legnagyobb ügyforgalmú bíróságán – mondta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke kedden Budapesten.

Senyei György a Fővárosi Törvényszék összbírói értekezlete előtt tartott sajtótájékoztatón kifejtette: a Fővárosi Törvényszék az ország legnagyobb ügyforgalmú bírsága, tavaly a törvényszékre és az itt működő kerületi bíróságokra érkezett a bírósági ügyek 28 százaléka, és itt volt folyamatban az összes bírósági ügy 31 százaléka. Hozzátette: a fővárosban van a közérdeklődésre számot tartó ügyek túlnyomó többsége.

Emellett a Fővárosi Törvényszék az ország legnagyobb létszámú bírósága, 760 bírót és 2200 igazságügyi alkalmazottat foglalkoztatnak itt és a kerületi bíróságokon – mondta.

Az OBH elnöke kiemelte: miközben 2022-ben országosan 2,8 százalékkal csökkent a bíróságokra érkező ügyek száma, a Fővárosi Törvényszéken 7,7 százalékos növekedés volt megfigyelhető. A törvényszékre összesen több mint 319 ezer ügy érkezett.

A befejezett peres ügyek száma 2,2 százalékkal nőtt, több mint 56 ezer ügyet fejeztek be, miközben 55 ezer ügy érkezett a bíróságra, így csökkent az ügyhátralék is – mondta.

Senyei György megjegyezte: a folyamatban lévő peres ügyek száma 2020 óta csökken a Fővárosi Törvényszéken, 2022-ben 2021-hez képest 3,2 százalékos a csökkenés, a járásbírósági szinten még ennél is magasabb, 7,8 százalékos az ügyhátralék-csökkenés. Az OBH elnöke emlékeztetett: 2020-ban központi intézkedéseket hoztak a két éven túli ügyek számának csökkentésére, ennek eredményeként országosan 43,3 százalékkal csökkent a két éven túli peres ügyek száma.

A Fővárosi Törvényszéken a két éven túli ügyek száma 37 százalékkal csökkent 2020 augusztusa óta, ami jelentős eredmény, figyelembe véve, hogy milyen sok ügyről van szó – tette hozzá.

A bírósági ítéletek társadalmi elfogadottságáról szólva közölte, a Fővárosi Törvényszéken járásbírósági szinten a civilisztikai ügyek 90 százalékában a felek nem éltek jogorvoslattal, és nőtt a jogerőre emelkedések aránya a törvényszéki elsőfokú büntetőügyekben is, 35,5 százalékról 36,7 százalékra, polgári és gazdasági ügyeknél pedig 78,6 százalékról 82,5 százalékra.

Az OBH elnöke szerint a Fővárosi Törvényszéken – dacára annak, hogy az ügyek bonyolultak – a jogkeresők nagy része már az elsőfokú döntést tudomásul veszi. Szólt arról is, hogy a törvényszéken járásbírósági szinten polgári és gazdasági ügyszakban országos átlag alatti a hatályon kívül helyezések aránya 2021-hez képest.

Senyei György elmondta: a Fővárosi Törvényszéken tavaly 4144 távmeghallgatást tartottak. Tatár-Kis Péter, a Fővárosi Törvényszék elnöke a két éven túli ügyek csökkenéséról szólva hangsúlyozta: bár a törvényszék nem tudta elérni az országos átlagot, a 37 százalékos csökkentés jelentősnek számít, mert itt volt a legtöbb ilyen ügy.

Szólt arról is, a bíróság gazdálkodása az elmúlt évben a rezsiárak emelkedése ellenére is stabil volt, a bevezetett munkaszervezési és takarékossági intézkedéseknek köszönhetően.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 21.

Kötelező lesz az elektronikus aláírás

Nagyot fejlődött az elektronikus dokumentumkezelés és az ügyintézés, de egy kritikus ponton általában megbicsaklik a folyamat – ez pedig a hitelesítés. Legyen szó magánszemélyek hivatali vagy szolgáltatói ügyintézéséről, esetleg két vállalkozás közötti üzleti szerződésről, a legtöbb esetben a teljesen digitalizált folyamat egy pontján belép az analóg világ: amikor a dokumentumokat kézzel írják alá az érintett felek. Hamarosan azonban komoly változás várható – számol be az ITBusiness.hu.

2024. május 21.

Már a magyarok fele támogatja a házassági egyenlőséget

Tovább javult az LMBTQI közösség általános elfogadása a magyar társadalomban, mutatja a Háttér Társaság megbízásából a Medián által készített reprezentatív új közvélemény-kutatás. Már a magyarok több, mint felének van LMBT ismerőse, és 71%-uk elfogadó lenne, ha előbújna a gyermekük.

2024. május 21.

Hazánkban is megkerülhetetlen lesz a mesterséges intelligencia

Magyarországon is versenyhátrányba kerülnek azok a munkavállalók, akik nem képesek alkalmazni a mesterséges intelligenciát (MI), és azon médiavállalatok, amelyek nem integrálják az új technológiákat a munkafolyamataikba – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss tanulmányában, hozzátéve: a magyarok inkább pozitívan gondolnak az MI-megoldásokra.