OBH: szélesedik az elektronikus eljárások köre


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Felgyorsult a bíróságokon az elektronikus eljárások elterjedése, alkalmazásuk a civilisztikai perek mellett a büntetőügyekben is bővül – közölte az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökhelyettese kedden Szekszárdon.


Gyarmathy Judit a Szekszárdi Törvényszék összbírói értekezletét megelőző sajtótájékoztatón elmondta: az elektronikus eljárások eddig jellemzően a polgári, munkaügyi, közigazgatási és gazdasági perekben terjedtek el. Míg 2013-ban 306 elektronikus beadvány érkezett a bíróságokhoz, 2016 második felében a számuk már meghaladta a 94 ezret – emelte ki.

A büntetőügyekben az elektronikus kapcsolattartás mellett a távmeghallgatás, valamint a tárgyalótermi kép- és hangrögzítés bővítése is a tervek között szerepel – tette hozzá. 

Az e-kapcsolattartást a várhatóan jövő év elején hatályba lépő új büntetőeljárási törvény alapján fejlesztik jelentősebben. A távmeghallgatás feltételeit a Belügyminisztérium által koordinált projekt keretében büntetés-végrehajtási intézetekben és hetvenkét tárgyalóteremben teremtik meg. Ennek köszönhetően személyes jelenlét nélkül is meg lehet majd hallgatni az eljárások résztvevőit, amire most csak szűk körben van lehetőség – mondta.

Tervezik azt is, hogy a tárgyalások kép- és hangfelvétele részben vagy teljesen pótolja majd az írásos jegyzőkönyvet. A polgári perrendtartásról szóló törvényben már szerepel ez az eljárás, amelynek megvalósítására többletforrást szeretne igényelni az OBH – ismertette.

 

Gyarmathy Judit kérdésre válaszolva elmondta: a 2016-ban és 2017. január elsejétől végrehajtott tízszázalékos bírói illetményemelés után jövő év elejétől újabb ötszázalékos emelésre számíthatnak a bírák. „Szeretnénk, ha a bírói kar ennél nagyobb illetményemelésben részesülne, bár a bírói életpályának csak egy eleme az illetmény. Az Európai Unió tagállamai között az utolsó helyen állnak a magyar bírói fizetések” – jegyezte meg.

Csullag Józsefné, a Szekszárdi Törvényszék elnöke arról számolt be, hogy a Tolna megyei bíróságokra – ahol ötvennyolc bíró dolgozik – tavaly 20 996 ügy érkezett, valamivel kevesebb, mint 2015-ben. Egyedül a polgári peres ügye száma nőtt Tolnában, ami a devizahiteles perek miatt történt. A folyamatban lévő peres ügyek aránya összességében 2,3 százalékkal csökkent az előző évihez képest.

A törvényszék elnöke azt mondta: a paksi atomerőmű kapacitás-fenntartó beruházásával kapcsolatban számítani kell az ügyforgalom növekedésére.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 27.

Ruszofóbiával bővül az orosz btk.

Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.

2024. szeptember 27.

Magyarország az Európai Mestersége Intelligencia Testület első elnöke

Az Európai Unióban augusztusban lépett hatályba az „AI Act”, azaz a Mesterséges Intelligencia (MI) Rendelet, amely jogszabály célja, hogy egyensúlyt teremtsen a technológiai fejlődés előmozdítása és a biztonságos alkalmazás feltételeinek garantálása között.

2024. szeptember 27.

110 éves a Pesti Központi Kerületi Bíróság

2024. szeptember 1-jén volt 110 éve, hogy – az 1913. évi XXV. törvénycikk alapján – megkezdte működését a Pesti Központi Kerületi Bíróság jogelődjének tekinthető Budapesti Központi Királyi Járásbíróság. E hónapban azonban nem csupán a szervezet lett 110 esztendős, hanem a Jablonszky Ferenc által tervezett épület is. Az Országos Bírósági Hivatal „Ráth György Bírósági Történelem és Hagyományápolás Pályázat 2024.” című projektjének keretében, az OBH támogatásával megvalósult rendezvényeken emlékeztek meg az egyik legtekintélyesebb hazai bíróság bírái, igazságügyi alkalmazottai és az érdeklődők az 1914 óta eltelt 11 évtizedről.