Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A magyar ügyészség az uniós átlagot meghaladó arányban emel vádat az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) igazságügyi ajánlásai nyomán – közölte a Legfőbb Ügyészség (LÜ) pénteken.
„Az OLAF eddigi összesen 38 igazságügyi ajánlása, 4 jelzése és 1 zárójelentése nyomán minden esetben elrendelt nyomozások eredménye – a vádak és a megszüntetések jelenlegi 52,4 százalékos aránya – meghaladja a 42 százalékos uniós átlagot” – áll a LÜ közleményében.
A 2016. évi OLAF-jelentés szerint az uniós átlag 44 százalék, míg a 2017-es jelentés szerint 42 százalék volt. Utóbbiban az áll, hogy a vádemelések aránya például Németországban 21 százalék, Ausztriában 29 százalék, Szlovákiában 18 százalék, Romániában 33 százalék, Írországban és Finnországban pedig 0 százalék.
Az eddigi tíz vádemelés nyomán eddig két jogerős és egy nem jogerős elmarasztaló ítéletet hozott a bíróság. Egy ügyben feltételes ügyészi felfüggesztésről döntött az ügyészség, ami szintén a büntetőjogi felelősség megállapítását jelenti, tíz ügy pedig megszüntetéssel zárult. A többi ügyben jelenleg is tart a nyomozás.
Polt Péter legfőbb ügyész Ingeborg Gräßlénak, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága elnökének 2018. március 22-én írt levelében összefoglalta az OLAF igazságügyi ajánlásai nyomán indult büntetőügyeket és azok addigi eredményeit. A levél az ügyészség honlapján az alábbi címen olvasható: http://ugyeszseg.hu/dr-polt-peter-legfobb-ugyesz-levele-ingeborg-grasle-asszonynak-az-europai-parlament-koltsegvetesi-ellenorzo-bizottsaga-elnokenek/.
A levélben részletezett ügyek közül a vesztegetés miatt a Központi Nyomozó Főügyészségen a 4-es metró beruházása kapcsán indult ügyben a gyanúsítottak száma ötre nőtt.
A levél óta két új OLAF-ajánlás érkezett az LÜ-höz, ezek nyomán érdemi intézkedés történt. Az Országos Roma Önkormányzat „Híd a munka világába” programja ügyében tett ajánlást a már folyamatban lévő, a NAV Bűnügyi Főigazgatóság Központi Nyomozó Főosztálya által költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt folytatott nyomozásban értékelték. A másik ajánlás egy közhasznú gazdasági társaságot érintően tárt fel költségvetési csalás gyanújára utaló szabálytalanságot. A Fővárosi Főügyészség augusztus 17-én rendelt el a nyomozást. Mindkét nyomozás felderítési szakban van.
A március 22-e óta befejezett ügyek közül az egyikben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség november 15-én három ember – egy anya és két lánya – ellen emelt vádat hűtőházak építésével kapcsolatban, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmény miatt. Egy másik ügyben a nyomozást követően a Fővárosi Főügyészség szeptember 26-án az ügyben kihallgatott gyanúsítottal (a brüsszeli székhelyű Európai Gazdasági és Szociális Bizottság volt magyar póttagjával szemben) a büntetőeljárást 2 év 6 hónap időtartamra feltételesen felfüggesztette.
Az OLAF-nak a magyarországi közvilágítási projektekkel kapcsolatos ajánlását január 8-án kapta meg az LÜ, amely azt az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Pest Megyei Főügyészségnek továbbította. Ott az ügyben január 22-én nyomozást rendeltek el különösen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt. A nyomozást a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda október 26-án bűncselekmény hiányában megszüntette.
Az OLAF ajánlása nyomán a Fővárosi Főügyészség települési önkormányzatok építési beruházásaival és közbeszerzési tanácsadásaival kapcsolatosan különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja miatt 2015. július 6-án rendelt el nyomozást, amelynek teljesítésével a NAV Bűnügyi Főigazgatóság Központi Nyomozó Főosztályát bízta meg. A nyomozást június 29-én megszüntették, mert bűncselekmény nem volt megállapítható – áll a közleményben.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
