Ombudsan: jogsértő a posta egyik gyakorlata


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Székely László ombudsman szerint sérti az egyenlő bánásmód követelményét a Magyar Posta azon gyakorlata, amely szerint minden esetben és automatikusan csak nagykorú tanú jelenlétében engedi átadni a postai könyvelt küldeményt a vak és gyengénlátó címzett számára.


Az általános jogok biztosa  közleménye szerint sajtóhírekből értesült arról, hogy a Magyar Posta Zrt. munkatársai látássérült embereknek csak tanú jelenlétében kézbesítik a hivatalos iratot. Székely László alapjogi biztos hivatalból vizsgálatot indított az ügyben, és ennek során a postai szolgáltatásokról szóló kormányrendeletben azt a szabállyal szembesült, amely szerint az írni nem tudó vagy egyéb ok miatt írásában gátolt címzettnek, más jogosult átvevőnek a könyvelt küldeményt írni tudó, nagykorú tanú jelenlétében kell kézbesíteni. Ez a szabályozás a Magyar Posta általános szerződései feltételei között is megtalálható, az elnök-vezérigazgató szerint a társaság a hatályos jogszabályok alapján jár el.

Vizsgálati jelentésében az alapjogi biztos hangsúlyozta, hogy a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény szerint a fogyatékossággal élő ember a társadalom egyenrangú és egyenértékű tagja, jogok birtokosa, aki nem jótékonyságra szorul, hanem abban számíthat segítségre, hogy életét a lehető legnagyobb – általa igényelt – önállósággal élhesse. Az ombudsman szerint viszont a posta gyakorlata olyan indokolatlan többletkövetelményt támaszt, amely fogyatékosságon alapuló hátrányos megkülönböztetést valósít meg.

A biztos szerint a jelenlegi, indokolatlanul paternalista gyakorlat és automatizmus nincsen tekintettel a vak és gyengénlátó, fogyatékossággal élő személyek egyedi körülményeire, a szabályok és a jogalkalmazási gyakorlat sérti az egyenlő bánásmód követelményét, nem felel meg az ENSZ-egyezmény által megfogalmazott elvárásoknak. 

Az alapjogi biztos felhívta a figyelmet arra, hogy a postai szolgáltatások igénybevételét minden esetben önállóan, akadálymentes formában kell biztosítani. 

[htmlbox Változásfigyeltetés]

Székely László felkérte a Miniszterelnökséget vezető minisztert és az emberi erőforrások miniszterét, hogy a Magyar Posta és az érdekvédelmi szervezetek bevonásával készítsenek elő egy olyan szabályozást, amely lehetővé teszi, hogy a vak és látássérült személyek önrendelkezési jogukat és döntési szabadságukat megőrizve rendelkezhessenek arról, igénybe vesznek-e tanút vagy sem a hivatalos iratok postai kézbesítése során. 

Kezdeményezte a biztos, hogy a szaktárcák vizsgálják meg annak a lehetőségét, hogyan tehetőek akadálymentessé a postai szolgáltatások a vak és látássérült személyek számára. Az alapjogi biztos felkérte továbbá a Magyar Posta elnök-vezérigazgatóját, hogy az írni tudó látássérült emberek esetében módosítsanak a kézbesítés jelenlegi gyakorlatán.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 9.

Egységes uniós jogértelmezés: két bírói fórum előtt?

Módosult szeptember 1-jével az Európai Unió Bíróságának alapokmánya. A módosítás, szakítva az elmúlt, több mint 70 éves gyakorlattal, lehetővé teszi, hogy bizonyos tárgykörökben október 1-je után többé ne a Bíróság, hanem a Törvényszék adhasson az uniós jog tekintetében kötelező erejű értelmezést.

2024. szeptember 6.

Különleges ingatlanok a piacon – Hogy lehet eladni egy víztornyot?

Sokan fantáziálnak arról, hogy dombházban, kastélyban vagy épp egy régi vízimalomban élik le az életüket és akad néhány elszánt ember, aki meg is valósítja ezt. A különleges ingatlanok mindig rejtenek kockázatot, hiszen nem lehet a bevált receptek szerint felújítani, korszerűsíteni, berendezni vagy épp eladni. Ez utóbbi szakértőjével, a különleges ingatlanok értékesítésében nagy tapasztalattal rendelkező Korompay Ritával, a GDN Ingatlanhálózat Völgyvidék – Etyek irodájának tulajdonosával beszélgettünk.