Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Évek óta sérti az alaptörvényt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) gyakorlata, amely szerint a hivatal a megözvegyült bejegyzett élettársak esetén öröklési illetéket szab ki, noha a házastársakhoz hasonló illetékmentességet kellene élvezniük az élettársaknak is – állapította meg decemberi jelentésében az alapvető jogok biztosa, írja a Magyar Nemzet.
Székely László szerint az adóhivatal tévesen állapított meg a megözvegyült élettársak részére ingatlanöröklés esetén 9 százalékos, egyéb esetben pedig 18 százalékos illetékmegfizetési kötelezettséget. Ez azt jelenti, hogy az ombudsmani álláspont alapján egy 15 millió forint értékű lakás öröklése esetén az adóhivatal jogtalanul szabott ki közel másfél millió forint illetéket. De egy hárommillió forint értékű autó esetén arányaiban még nagyobb összeget szedhetett be az állami szerv, több mint félmillió forintot.
Az alapvető jogok biztosa ezért felkérte Tállai Andrást, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adóügyekért felelős és parlamenti államtitkárát – mint az adóhivatal irányítóját –, hogy intézkedjen a téves gyakorlat alapján kiszabott öröklési, valamint ajándékozási illetékek visszafizetéséről. Egyben felhívta Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert és az államtitkárt, hogy a jövőben egységesen járjanak el a szabályok értelmezése során – írja a Magyar Nemzet.
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
