Öntisztázás a közbeszerzési eljárásban


A Fővárosi Törvényszék szerint a kérelemre induló eljárásban is fennáll a Közbeszerzési Hatóság tényállásfelderítési kötelezettsége, de az nem egyenlő a kérelem teljesíthetőségéhez elegendő bizonyítékok beszerzésével, a hatóság ezzel ellentétes eljárása ugyanis sértené a részrehajlás tilalmát.

A bíróság mindenekelőtt kiemelte, hogy egyértelmű a jogalkotói akarat arra vonatkozóan, hogy akit gazdasági versenyt korlátozó megállapodás miatt a versenyhatóság bírsággal sújtott, az három évig ne vehessen részt közbeszerzési eljárásban. Az öntisztázás lehetőségének jogintézményével a jogalkotó az erre feljogosított Közbeszerzési Hatóság számára biztosított döntési jogot arra, hogy egy egyébként súlyos jogsértést elkövető gazdasági szereplő számára utólag egy kivételes kedvezményként biztosítsa annak lehetőségét, hogy kellően meggyőző erejű intézkedései és közreműködése eredményeként mégis visszanyerhesse a közbeszerzésen való részvétel jogát. Ezen eljárás szabályozása is ehhez a speciális jelleghez igazított.

A bíróság kiemelte, hogy – összhangban a fentiekkel – az eljárás soron kívüli jellege (Kbt. 188. § (4) bekezdése szerinti 15 napos ügyintézési határidő) is arra utal, hogy a kérelmezőnek a kérelem előterjesztésekor mindenre kiterjedően kell előadnia és igazolnia a megbízhatóságot.

Az ítélet indokolása rögzíti, hogy a kérelmezőnek arról kell meggyőznie a hatóságot a benyújtott bizonyítékokkal, hogy az elkövetett és jogerősen megállapított jogsértések ellenére megbízható partnere az ajánlatkérőknek, nem merülhet fel a közbeszerzési célok, védett érdekek és értékek sérelme.

Az ítélet arra is rámutatott, hogy a megbízhatóság megállapítása körében hozott határozat mérlegelési jogkörben hozott döntés, törvény az alperes mérlegelésére bízza az öntisztázás keretében meghozott intézkedések megfelelőségének megítélését. A Kbt. 188. §-ában nevesített intézkedések nevesítése iránymutatásul szolgálnak a Közbeszerzési Hatóságnak arra, hogy meg tudja ítélni, milyen intézkedéstípusok fogadhatók el az öntisztázás keretében. A jogalkotó tehát a Közbeszerzési Hatóság számára széleskörű döntési szabadságot biztosított.

Kiemelkedően fontos jelentősége van annak a – Közbeszerzési Hatóság eddigi gyakorlatát maradéktalanul alátámasztó – bírósági érvelésnek, mely megerősítette: a hiánypótlási felhívás az Ákr. és a Kbt. szerint sem értelmezhető akként, hogy az alperesnek „ügyfélorientáló” jelleggel kellene azt alkalmaznia; vagyis abban az esetben, ha a hatóság nem találja megfelelően igazoltnak a kérelem alapján a kérelmező megbízhatóságát, akkor még további bizonyítékokat kellene tőle bekérnie annak érdekében, hogy a kérelem teljesítése lehetővé váljon. A bíróság rögzítette az indokolásban, hogy a Közbeszerzési Hatóság tényállástisztázási kötelezettsége ebben a típusú kérelemre induló eljárásban is kétségtelenül fennáll, e kötelezettség azonban ebben az esetben sem egyenlő a kérelem teljesíthetőségéhez elegendő bizonyítékok beszerzésével, a hatóság ezzel ellentétes eljárása ugyanis sértené a részrehajlás tilalmát.

A Kbt. 188. § (2) bekezdés b) pontja vonatkozásában az ítélet indokolása megerősítette: a rendelkezés valójában nagyon szigorú elvárást támaszt, mert minden fordulata jelentőséggel bír, és mert azok megvalósulása a vizsgálat tárgyát képezi. A kérelmezőnek ugyanis azt kell tudnia bizonyítani, hogy a jogsértést feltáró ügyben az ügy tényállását és körülményeit átfogóan tisztázta. Ez nem értelmezhető másként, mint hogy a kizárását meglapozó eljárásban a kérelmező együttműködésének szükségképpen túl kell mutatnia az általános eljárási elvárás szerinti együttműködési kötelezettségen, és magában hordozza azon további elvárást is, hogy a releváns tényállás tisztázását mozdítsa elő az aktív közreműködés. Az együttműködésnek a tényállás felderítését kell „átfogóan” szolgálnia. Ezért nem lehet elegendő olyan adatoknak a hatóság rendelkezésére bocsátása, melyek nem segítik a hatóság vizsgálatában releváns, jogsértés megállapítására alkalmas tények felderítését.

Fentiek alátámasztják a Közbeszerzési Hatóság gyakorlatát a Kbt. 188. § (2) bekezdés b) pontjának megítélése tekintetében, miszerint az együttműködés keretében szolgáltatott adatoknak, információknak objektíve alkalmasnak kell lenniük a tényállás felderítésére, nem elegendő az együttműködés megállapításához az, hogy az információt az érintett önként szolgáltatta.

(kozbeszerzes.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.