Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Korábbi álláspontját megváltoztatva Budapest Főváros Kormányhivatala végül mégis biztosítja a gyermekgondozási díjat egy meleg férfinak, akinek bejegyzett élettársa nemrégiben gyermeket fogadott örökbe – olvasható a Háttér Társaság közleményében.
Ádám és Márton hét éve alkotnak egy párt, 2015 óta bejegyzett élettársi kapcsolatban élnek. Bár a magyar jog az azonos nemű párok számára a közös örökbefogadást nem teszi lehetővé, annak nincs akadálya, hogy a pár egyik tagja gyermeket fogadjon örökbe. Ádám és Márton élt is ezzel a lehetőséggel, 2018 tavaszán egy gyermeket fogadtak örökbe. A hivatalos örökbefogadó Márton lett, Ádám végig támogatta ebben, kapcsolatukat az állami szervek felé is nyíltan vállalták. Az örökbefogadási eljárás lezárultát követően minden lehetőséget számba véve arra jutottak, hogy a gyermekkel felváltva maradnak otthon, vagyis Márton után néhány hónapot Ádám is otthon tölt, így erre az időszakra ő szeretett volna gyermekgondozási díjat (GYED) igényelni.
Ennek érdekében Budapest Főváros Kormányhivatalához fordultak, hogy ott tájékozódjanak ennek mikéntjéről. A hivatal azonban levélben azt közölte velük: bejegyzett élettársként Ádám nem jogosult a párja által örökbefogadott gyermek után GYED-et igénybevenni. Miután felhívták a hivatal figyelmet a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényre és az abban szereplő, a házasságra vonatkozó szabályok alkalmazását előíró rendelkezésre a hivatal közölte: a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény a társadalombiztosítási jogviszonyokra nem terjed ki.
Ádám és Márton ezt követően a Háttér Társaság jogsegélyszolgálatához fordult, akik panasszal éltek a hivatal jogszabálysértő értelmezésével szemben. Beadványukban az alapvető jogok biztosának korábbi jelentésére is hivatkoztak, amely egy adózási ügyben már megállapította: a bejegyzett élettársi kapcsolatra – a jogszabályban szereplő szűk kivételektől eltekintve – a házasságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A panasznak a Kormányhivatal helyt adott, és elnézést kért a korábbi hibás tájékoztatásért.
“A bejegyzett élettársi kapcsolat közel tíz éve része a magyar jogrendnek, a hatóságok számtalan esetben mégis zavarba ejtő tudatlanságról tesznek tanúbizonyságot” – kommentálta a Kormányhivatl eljárását Dombos Tamás, a Háttér Társaság jogsegélyszolgálatának munkatársa. “Csak az érintettek tájékozottságán és kitartásán múlik, hogy tudják-e jogaikat érvényesíteni.”
[htmlbox beszedleiro]
A Háttér Társaság jogsegélyszolgálata évente közel 250 leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszex (LMBTQI) ügyfélnek segíti jogi jellegű problémáik megoldásában. Az elmúlt években egyre többen fordulnak a szolgálathoz gyermekvállalással, gyermekneveléssel kapcsolatos kérdésekkel.
“Gyakran az érintettek sincsenek tisztában vele, hogy milyen széleskörű jogokat biztosítanak már ma is a jogszabályok a gyermeket nevelő azonos nemű pároknak” – tette hozzá Dombos Tamás. “Ugyanakkor teljesen jogos igény e családok részéről, hogy megszűnjön a jogszabályi diszkrimináció, és a gyermeket mindkét azonos nemű szülőjéhez jogi kapcsolat fűzze, amellyel a fenti jogértelmezési probléma is elkerülhető lett volna.”
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
