Megtagadható-e egy ítélet elismerése azon az alapon, hogy sérti a szólásszabadságot?
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Oroszország kilép az Európa Tanácsból, az erről hivatalos értesítést kedden átadták a szervezet főtitkárának, Marija Pejcinovic Buricnak, szerdán az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága rendkívüli ülésé azonnali hatállyal megszűntette Oroszország tagságát a szervezetben.
„A NATO és az Európai Unió tagállamai, visszaélve az Európa Tanácsban (ET) lévő többségükkel, következetesen az oroszellenes politika eszközévé változtatják ezt a szervezetet, megtagadva az egyenjogú párbeszédet és mindazokat az elveket, amelyekre ez a páneurópai struktúra épült. Február 25-én diszkriminatív döntést fogadtak el Oroszország képviseletének felfüggesztéséről az Európa Tanács szerveiben” – állt a moszkvai diplomáciai tárca tájékoztatásában, amely leszögezte, hogy ilyen körülmények között Oroszország nem marad szervezetben.
Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága szerdai rendkívüli ülésén a szervezet alapokmányának 8. cikke alapján indított eljárás keretében úgy határozott, hogy azonnali hatállyal megszűnteti Oroszország tagságát a szervezetben. A strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet tájékoztatása szerint Oroszország részvétele az Európa Tanács munkájában 26 éves tagság után szűnik meg.
A Parlamenti Közgyűléssel folytatott eszmecserét követően a Miniszteri Bizottság február 25-én határozott a kizárást lehetővé tevő eljárás megindításáról, továbbá beleegyezett abba, hogy felfüggeszti Oroszország képviseleti jogát a Miniszteri Bizottságban és a tanács Parlamenti Közgyűlésben.
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése keddi rendkívüli ülésén javasolta Oroszország kizárását a szervezetből, megítélése szerint ugyanis egy másik tagország, Ukrajna megtámadásával Oroszország súlyos jogsértéseket követett el, nem tesz eleget kötelezettségvállalásainak.
Az orosz külügyminisztérium szerin a kontinens közös humanitárius jogi terének megsemmisüléséért és ennek az Európa Tanácsra gyakorolt következményeiért, „amely Oroszország nélkül elveszíti páneurópai koordinátáit”, minden felelősség azokat terheli, „akik Oroszországot erre a lépésre kényszerítik”.
A közlemény ugyanakkor hangsúlyozza, hogy Oroszország az Európa Tanácsból való kilépése után is nyitott a szervezet tagjaival való pragmatikus és egyenjogú együttműködésre a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekben, azon egyezmények keretein belül, amelyekben Oroszország továbbra is részt vesz. Moszkva a távozását követően is eleget tesz az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ítéleteinek, amennyiben azok nem ellentétesek az orosz alkotmánnyal.
Az Európa Tanács felfüggeszttette Oroszország tagságát, miután Vlagyimir Putyin 2022. február 24-én megindította az általa „különleges hadműveletnek” nevezett háborút Ukrajna ellen. Ezt megelőzően az ET Parlamenti Közgyűlése (PACE) 2014-ben, a Krím Ukrajnától történő elcsatolására és a délkelet-ukrajnai orosz beavatkozásra reagálva, megvonta Oroszország parlamenti delegációjának szavazati jogát és több más kulcsfontosságú jogkörét.
Az orosz törvényhozási küldöttség tagjai nemcsak a közgyűlésben nem szavazhattak, de nem vehettek részt a PACE vezető testületeinek munkájában, nem lehettek jelentéstevők, nem lehettek tagjai a PACE választási megfigyelő küldöttségeinek sem, és nem képviselhették a közgyűlést sem az ET szerveiben, sem a Tanácson kívül. Az orosz törvényhozás az ellene bevezetett szankciókra válaszul 2016-ban függesztette fel munkáját a testületben, 2017 óta pedig tagdíjat sem fizetett.
A szervezet szabályai szerint Oroszországot kizárhatták volna a tagdíjfizetési kötelezettség két éven át tartó megszegése miatt. Ennek megakadályozására a PACE 2019-ban megváltoztatta ügyrendjét, az ukrán delegáció tiltakozása ellenére.
A PACE 2019 nyarán döntött az orosz küldöttség jogainak helyreállításáról, Moszkva pedig befizette a szervezetnek a mintegy 54,7 millió eurónyi, 2017-ben és 2018-ban elmaradt tagdíját és egyéb kötelezettségét.
Oroszország már tavaly tavasszal is kilátásba helyezte az ET-ből történő kilépését amiatt, hogy az EJEB tiltakozott Alekszej Navalnij elítélt ellenzéki orosz politikus ügyében. Moszkva politikai elfogultsággal vádolta meg az intézményt. Korábbi közlés szerint Moszkva idei tagdíjat nem fizette be.
(MTI)
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
A négyoldalú megállapodás alapján a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnak béremelést. Így 2027-re a bírák az átlagos jövedelme 48 százalékkal, a bírósági titkároké és fogalmazóké 82 százalékkal, míg a bírósági tisztviselőké 100 százalékkal emelkedhet.
A szervezett bűnözés elleni aktuális rendészeti feladatokról, a szükséges nemzetközi együttműködésekről, az online világ térhódításáról, valamint a szervezett bűnözés áldozatairól is szó esett a Nemzeeti Közszolgálati Egyetem rendészeti eszmecseréjén – olvasható a ludovika.hu-n.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!