Országos nyilvántartást kapnak az élettársi, házassági szerződések


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A házaspárok száma 1,7 millió, az élettársaké 420 ezer lehet, eddig mégis csak kevesen kötöttek vagyonjogi szerződést. Az új Ptk. által részletesebben szabályozott házassági vagyonjogi szerződések, az új jogintézményként bevezetett élettársi vagyonjogi szerződések, módosításuk, megszűnésük bejegyzésére szolgál majd a MOKK által vezetett házassági és élettársi nyilatkozatok országos nyilvántartása.


Mivel a nyilvántartásból a vagyonjogi szerződések fennállására vonatkozóan adatot lehet igényelni, így a házastársak (élettársak) hitelezői, leendő hitelezői is fontos új információ birtokába kerülhetnek.

Az új Ptk. 4:65. § (2), valamint 6:515. § (3) bekezdése alapján e szerződések harmadik személlyel szemben akkor hatályosak, ha a házassági (élettársi) vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásába bevezették, vagy ha a házastársak (élettársak) bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett, nagy valószínűséggel az ilyen szerződést kötő házastársak (élettársak) kérni fogják a szerződés nyilvántartásba vételét.

A nyilvántartásba vétel munkadíját a közjegyzői díjszabásról szóló rendelet fogja rendezni: az nagyságrendileg hasonló lesz az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába történő bejegyzés munkadíjához (7500 Ft). A szerződés fennállására vonatkozóan bárki adatot igényelhet a nyilvántartásból, amelynek díja hasonlóan az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásából történő adatszolgáltatásnál kialakított díjmértékhez 2000 Ft lehet.

Azon személyek, szervezetek többsége, akik a házastársak vagy élettársak valamelyikével szemben hitelezői pozícióba kerülnek, prognosztizálhatóan beszerzik majd a nyilvántartásból a vagyonjogi szerződés fennállásával kapcsolatos adatot.

A házastársak, valamint az élettársak maguk dönthetnek arról, hogy vagyoni viszonyaikat kívánják-e házassági, illetve élettársi vagyonjogi szerződéssel rendezni, továbbá az is saját mérlegelésüktől függ, hogy az ügyvéd által ellenjegyzett vagy közokiratba foglalt vagyonjogi szerződést az országos nyilvántartásba bejegyeztetik-e vagy sem.

Figyelemmel arra, hogy a MOKK (Magyar Országos Közjegyzői Kamara) már jelenleg is kezel a házassági (élettársi) vagyonjogi szerződések nyilvántartásával sok tekintetben rokon elektronikus nyilvántartást (pl. Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása), valamint a bejegyzendő szerződések közokiratba foglalásánál eleve közjegyzők fognak eljárni, így a legcélszerűbb megoldás – mind az eljárások, mind a költségek tekintetében – ha ezen új nyilvántartást is a MOKK vezeti és kezeli majd.

(forrás: Budapesti Ügyvédi Kamara)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 13.

A kiváló jogi szolgáltatás alap – ehhez kell további értéket hozzáadni

A világon mindenhol, így Magyarországon is versenyhátrányba kerülhetnek (és valószínűleg kerülnek is) azok a munkavállalók, akik nem akarják vagy nem képesek használni a mesterséges intelligenciát – erre hívja fel a figyelmet a Magyar Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss tanulmány.

2024. június 13.

Elutasította az Emberi Jogok Európai Bírósága Karsai Dániel beadványát

Június 13-án, csütörtökön hozott ítéletet az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) Karsai Dániel, a gyógyíthatatlan ALS-ben szenvedő alkotmányjogász ügyéről. Karsai amiatt indított keresetet, mert szerinte sérülnek az egyéni jogai Magyarországon, amiért nem rendelkezhet saját életvégi döntéséről.

2024. június 13.

A gyámhatóság nem jogalkotó: hipotetikus jövőbeni kockázatokra hivatkozva nem utasítható el a melegek örökbefogadásra való alkalmassága

A Fővárosi Törvényszék megsemmisítette a gyámhatóság elutasító határozatát és új eljárásra kötelezte a gyámhatóságot egy meleg kérelmező ügyében, akinek örökbefogadásra való alkalmasságát a hatóság – a gyermekvédelmi szakszolgálat és a pszichológus támogató véleménye ellenére elutasította. Az ítélet hangsúlyozza: a gyámhatóság nem veheti át a jogalkotó szerepét, nem hivatkozhat a jogszabályban nem szereplő kizárási okra (a kérelmező szexuális irányultságára), és köteles egyéniesített vizsgálatot lefolytatni.