Őssejt ügyben döntött a Kúria


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Kúria megállapította: abban lehet tévedni, hogy egy gyógymód mennyire szolgálja a gyógyítást, viszont abban nem, hogy egy ilyen mód fejében pénzt kérnek.

Az alapügy

Ami a tényállást illeti 2007. év szeptember hó 1. és 2009. év június hó 27. napja között az S. Magánklinika Kft. rendelőiben, illetőleg részben más helyszíneken a II. rendű terhelt és egy esetben az V. rendű terhelt – szándékegységben az ennek orvosi feltételeit biztosító III. rendű terhelttel – több személy szervezetébe embrionális őssejt-szuszpenziókat juttatott.

A hivatalosan „kutatás” néven felajánlott őssejtkezelés kapcsán az emberek előtt elhallgatták, hogy a kezelésért ellenértéket nem kérhetnének, a szükséges felelősségbiztosítással nem rendelkeznek.

A kezelések folyamata nem volt megfelelően dokumentált, elmaradtak az ilyenkor szükséges előzetes és utólagos orvosi vizsgálatok.

Tény, hogy 2007 júniusától volt az S. Magánklinika Kft.-nek működési engedélye az őssejtek gyűjtésére, tárolására, illetve „in vitro” vizsgálati, tárolási és viabilitást jellemző kísérletekre vonatkozó engedélyük is volt. Ez azonban – szemben az indítvány állításával – őssejtkészítmények, graftok pácienseken való alkalmazásra nyilvánvalóan nem vonatkozott.

Annak ellenére, hogy az embrionális őssejtkészítmények humán gyógyászati felhasználására sem kutatási, sem egészségügyi szolgáltatás nyújtási engedéllyel nem rendelkeztek, a terheltek  úgy döntöttek, hogy az I. M. Zrt. bevételeinek és a folyamatos működésének biztosítása érdekében megkezdik a kezeléseket, és az embrionális őssejtet tartalmazó szuszpenziókat 5.000.000 forintért értékesítik.

A terheltek tevékenysége az őssejtek kezelés keretében történő értékesítésére irányult, melynek célja az elsőfokú bíróság által írt befektetés megtérülésén kívül a jövőbeni kísérletek költségének fedezése és a gyógyítás volt bízva abban, hogy az ahhoz szükséges engedélyeket megszerzi.

Mindezek alapján az elsőfokú bíróság a vádlottakat a 3 rendbeli, társtettesként elkövetett csalás bűntettének [Btk. 373. § (1), (2) bekezdés ba) pontja, (4) bekezdés b) pontja] vádja alól felmentette, a kuruzslás bűntette [Btk. 187. § (2) bekezdése] miatt indult büntetőeljárást megszüntette.

Kétirányú fellebbezés alapján eljárva az ítélőtábla mint másodfokú bíróság  jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a vádlottakat bűnösnek mondta ki.

A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a III. rendű terhelt és védője a Be. 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjára alapítottan terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a terhelt felmentése érdekében.

Indokai szerint a III. rendű terhelt engedéllyel végezte a munkáját, az érintett betegek a III. rendű terhelt részéről az egészségügyi eljárásról széleskörű tájékoztatást kaptak, akik önrendelkezési jogukkal élve, azt tiszteletben tartva döntöttek a kezelések igénybevételéről.

A vádbeli időszakban 3 intézmény – köztük a terhelt magánklinikája – rendelkezett őssejt kutatás és felhasználás vonatkozásában fekvő- és járóbeteg-ellátásra szóló engedéllyel.

Álláspontja szerint az őssejtterápiával kapcsolatos kérdések megítélése a szakértői vélemények ellentmondásai alapján nem adnak megfelelő indokot a terhelt marasztalására, a III. rendű terhelt tevékenységét nem az üzleti lehetőség motiválta.

A Kúria döntése

A Kúria felülvizsgálati indítványt nem találta alaposnak.

A Kúria megállapította: Nem sértett törtvényt az eljárt bíróság, amikor a III. rendű terhelt büntetőjogi felelősségét társtettesként elkövetett emberen végezhető kutatás szabályainak megszegése bűntettében [1978. évi IV. törvény 173/D. § (1) bekezdés] és társtettesként elkövetett emberi test tiltott felhasználása bűntettében [1978. évi IV. törvény 173/I. § (1) és (3) bekezdés I. fordulat a) és b) pont] megállapította, helyes az alkalmazandó törvény megválasztása, és törvényes a cselekmények minősítése is.

A Kúria kifejtette: az emberi lény emberi jogainak és méltóságának a biológia és az orvostudomány alkalmazására való tekintettel történő védelme elsődleges biztosítéka, ha minden egészségügyi beavatkozást, beleértve a kutatást is, a vonatkozó szakmai előírások és kötelezettségek tiszteletben tartásával végzik.

A kutatásban résztvevő alanyok védelme, az egészségügyi beavatkozással érintett személy szabad és tájékozottságon alapuló beleegyezése – önrendelkezési joga – is csak ennek keretei között értelmezhető.

Az orvosi tevékenység végzése során a gyógymód megválasztásának szabadsága nem cserélhető fel a kísérletezés szabadságával.

Ez nem jelenti azt, hogy a törvény kizárja a tudomány fejlődéséhez szükséges kísérletet (kutatást), csak azt, hogy annak gyakorlását megkerülhetetlen szabályokhoz köti.

A Kúria szerint nyilvánvaló, hogy az abortumokból kinyert őssejteket tartalmazó graftokat, szuszpenziókat a III. rendű terhelt társaival együttműködve anyagi haszonszerzés végett forgalomba hozta, hiszen a kezelések során azokat pénzért értékesítette.

Ez pedig egyértelműen és kifejezetten tilalmazott (a haszonszerzés tilalmába ütköző), s ekként a büntetőjog által szankcionált magatartás [emberi test tiltott felhasználása bűntette, 1978. évi IV. törvény 173/I. § (1) és (3) bekezdés I. fordulat a) és b) pont] .

A Kúria megállapította: abban lehet tévedni, hogy egy gyógymód mennyire szolgálja – akár a legalitás sérelmével is járva – a gyógyítást (ez képezheti a társadalomra veszélyesség kérdésében való elvétést), viszont abban nem, hogy egy ilyen mód fejében pénzt kérnek (illetve kérésre kapnak és elfogadnak). A III. rendű terhelt tisztában volt azzal, hogy az ily módon történő vagyonszerzés tilalomba ütközik; a cselekmény jogellenességének tudata pedig kizárja a társadalomra veszélyességben tévedést.

Mindezekre figyelemmel a Kúria a III. rendű terhelt és védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a megtámadott határozatokat a Be. 662. § (1) bekezdés a) pontja alapján a III. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta.

(kuria-birosag.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A magyar kartelljog fejlődéséről szervezett szakmai konferenciát a GVH

A kartelljog hazai fejlődését járta körül a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által életre hívott Magyar Compliance Akadémia (MCA) második rendezvénye. A szakmai esemény keretében a GVH szakértői és hazai jogi szakértők vitatták meg a kartelljog témakörét, kiemelten fókuszálva a jogterület fejlődésére – tájékoztott csütörtökön a versenyhatóság.