Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Öt év nyolc hónap börtönre ítélte a Pesti Központi Kerületi Bíróság szerdán első fokon, nem jogerősen azt a menekült afgán férfit, aki szexuális aktusra kényszerített egy nőt 2018-ban Budapesten, egy belvárosi török gyorsétterem személyzeti mosdójában.
Az ügyészség szexuális erőszakkal, szeméremsértéssel és szexuális kényszerítéssel vádolta a 2017 nyara óta Magyarországon élő, oltalmazotti státuszban lévő férfit. A vád szerint a szexuális erőszak sértettje 2018 szeptemberében a török gyorsétkezde személyzeti mosdóját az ott dolgozó vádlott engedélyével használta. A vádlott eközben folyamatosan zaklatta őt, majd bejutott a mosdóba és megerőszakolta.
A férfi ezután elmenekült, később Ausztriában, egy Frankfurtba tartó vonaton igazoltatták és fogták el.
A szeméremsértést a vád szerint a férfi azzal követte el, hogy a VII. kerületben egy nőnek a nemi szervét mutogatta, a szexuális kényszerítést pedig azzal, hogy egy harmadik nőt az utcán megfogdosott, ölelgetett, csókolgatott, nyaldosott.
A vádlott az eljárás során a gyrosozóban történt esettel kapcsolatban az aktust elismerte, de azt mondta, nem történt erőszak. Azt mondta, a nő az aktus után 150 ezer forintot vagy a telefonját kérte tőle, és hiába ígérte meg neki, hogy másnap odaadja neki a pénzt, mégis a rendőrséghez fordult. A másik két eset elkövetését pedig tagadta.
Az ügyészség letöltendő börtönt és kiutasítást kért a vádlottra, akinek az oltalmazotti státuszát tavaly júliusban megszüntette a menekültügyi hatóság, és kiutasították az országból, az Alkotmányvédelmi Hivatal álláspontja szerint ugyanis Magyarországon tartózkodása veszélyezteti a nemzetbiztonságot.
A védő szerint a szexuális erőszak sértettjének vallomása nem volt következetes, a nő semmilyen sérülést nem szenvedett el, és a „testi ellazult állapota” is arra utal, hogy a beleegyezésével történt az aktus.
A vádlott, S. B. Ahmad az utolsó szó jogán azt mondta, igazságtalannak érzi, hogy erőszakosnak, agresszívnek gondolják, pedig nem követte el azt, amivel vádolják. Hozzátette: azért menekült el, mert nem beszélte a nyelvet, nem ismerte a magyar jogszabályokat, az itteni életmódot, és félt, hogy ugyanúgy megverik a rendőrök, mint Bulgáriában. Azt kérte, ha kiutasítják az országból, akkor Szerbiába és ne Afganisztánba kelljen mennie, mert ott veszélyben lenne az élete.
A bíróság szerdán bűnösnek mondta ki a férfit a szexuális erőszak vádjában és szeméremsértésekben is. A bíróság szerint a vádlott védekezése a szexuális erőszak vádja ellen „szürreális” volt, életszerűtlen, ráadásul a menekülése is arra utal, hogy tudta, nagy bajban van. A sértett vallomása ugyanakkor életszerű, következetes és hihető volt, a traumatizáltság jeleit még a tárgyaláson is mutatta. Emellett a bíróság szerint semmit nem nyert volna a hamis tartalmú feljelentéssel, ezért a bíróság elfogadta vallomását.
A külsérelmi nyom hiányával kapcsolatban a bíróság elfogadta a sértett elmondását, amely szerint az aktusra úgy került sor, hogy a nő a vádlott fokozódó fenyegetésének hatására felhagyott az ellenállással.
A második vádponttal kapcsolatban a bíróság elfogadta a sértett vallomását, amely szerint felismerte az elkövetőt S. B. Ahmadban. felismerhető a vádlott látható a kamerafelvételen. A bíróság itt nem látta bizonyítottnak a súlyosabb szexuális kényszerítést, ezért szintén szeméremsértésben mondta ki bűnösnek a férfit.
A PKKB mindezek alapján 5 év 8 hónap börtönbüntetésre ítélte a férfit, aki legkorábban büntetése kétharmadának letöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Emellett hat évre kiutasította Magyarország területéről.
Az ítélet ellen az ügyészség a szexuális kényszerítésben való bűnösség megállapításáért és a büntetés súlyosításáért, a vádlott és védője pedig felmentésért fellebbezett. A férfi letartóztatását a bíróság fenntartotta a szökés-elrejtőzés veszélye miatt.
A bíróság indoklásában hangsúlyozta: az eljárásnak semmi köze ahhoz, hogy a vádlott külföldi állampolgár.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
