Pártfogói felügyelettel gátolnák a gyermekkorúak bűnismétlését


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Megelőző pártfogást vezetne be a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) azért, hogy megakadályozza a gyermekkorúak bűnismétlését. Jövő szeptembertől szűrőszoftverek használatát tennék kötelezővé az iskoláknak, valamint a nyilvános könyvtáraknak a gyerekek védelme érdekében.


A kormányzati honlapon közzétett, és társadalmi egyeztetésre bocsátott javaslat indoklása szerint az elhúzódó büntetőeljárások során a fiatalkorú terheltek nem kapják meg a szükséges segítséget és támogatást a társadalomba való beilleszkedésükhöz, és a gyermekeknél jelenleg nincs lehetőség a pártfogó felügyelethez hasonló eszközök alkalmazására.

A tárca ezért bevezetné a megelőző pártfogás intézményét. A javaslat alapján a gyámhatóság a bűncselekmény, illetve az elzárással sújtható szabálysértés elkövetése miatt indult eljárás során vagy a már fennálló védelembe vétel mellett megkeresné az illetékes igazságügyi szolgálat vezetőjét, hogy a bűnismétlés kockázatát is értékelő környezettanulmányt készítsen. Ennek eredménye alapján döntenének a pártfogó felügyelő kijelöléséről a gyermek mellé. Ha ez megtörténik, a gyámhatóság kötelezné a gyermeket és a szülőt vagy más törvényes képviselőt a pártfogóval való kapcsolattartásra.

A megelőző pártfogást a gyermek nevelésbe vétele sem szüntetné meg automatikusan.

A KIM emellett a munkatörvénykönyvben, a közalkalmazottak jogállásáról és a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben is rögzítené, hogy nem végezhet gyermekneveléssel, -felügyelettel, -gondozással és gyermekek gyógyításával kapcsolatos tevékenységet, aki gyermekek sérelmére követett el súlyos bűncselekményt.

A tárca a jogszabálytervezetben emlékeztet arra, hogy az új Btk. alapján eltilthatják foglalkozásuktól azokat – többek között a pedagógusokat és a gyermekvédelmi intézményben dolgozókat -, akik 18 éven aluli sérelmére követtek el a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekményt. A minisztérium most ezt a szabályt egészítené ki több törvény módosításával úgy, hogy gyermekek nevelését, felügyeletét, gondozását és gyógykezelését végző intézmény csak azokkal létesíthet munkaviszonyt, közalkalmazotti és közszolgálati jogviszonyt, akik erkölcsi bizonyítvánnyal igazolják, hogy nem követtek el kiskorúak sérelmére bűncselekményt.

A törvénymódosítás további célja, hogy a kiskorúak ne csak otthon, hanem az általuk gyakran használt iskolai és könyvtári számítógépes terminálokon se férhessenek hozzá káros, jogellenes tartalmakhoz. Ennek érdekében – jövő szeptembertől – szűrőszoftverek használatát tennék kötelezővé az iskoláknak, valamint a nyilvános könyvtáraknak.

Az indítvány ezen kívül a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság javaslattevő, véleményező és tanácsadó testületeként létrehozná a Gyermekvédelmi Internet-kerekasztalt. A médiahatóság vezetője által kinevezett elnökből és húsz tagból álló testület két-két tagját az NMHH elnöke, illetve az informatikáért felelős miniszter jelölhetné, míg nyolc-nyolc tagjára kiskorúak védelmével foglalkozó szakmai és civil szervezetek, illetve a médiatartalom- és hírközlési szolgáltatók szakmai-érdekképviseleti és önszabályozó szervezetei tehetnének javaslatot. A kerekasztal kötelező erejű jogi normát nem alkothatna, de felhatalmazást kapna ajánlások és állásfoglalások kiadására.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.