Patyi András lett a Nemzeti Választási Bizottság elnöke


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Patyi Andrást, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorát választották a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnökévé a testület hétfő esti alakuló ülésén; eaz lnökhelyettes Bozsóki Éva lett. Mindkét döntést egyhangúan támogatta a testület.


A testület – Áder János köztársasági elnök által jelölt – hét tagját és három póttagját nem sokkal korábban az Országgyűlés kétharmados többséggel választotta meg kilenc évre, a tagok és póttagok ezt követően letették esküjüket.

A parlament Patyi Andráson és Bozsóki Éván kívül Sasvári Róbertet, Boda Pált, Csenterics Ferencet, Fábián Adriánt és Tóta Áronnét – valamint póttagnak Bodnár Esztert, Lugossy-Sági Krisztinát és Rádi Pétert – választotta az NVB tagjaivá.

Az NVB megalakulásával az Országos Választási Bizottság (OVB) tagjainak a mandátuma megszűnt, feladatait és hatásköreit az új testület vette át. Az NVB alakuló ülését a Nemzeti Választási Iroda (NVI) új székházában, a Parlamenthez közeli Alkotmány utca 3-ban tartották.

Az NVB-be ettől kezdve a parlamenti frakciók is delegálhatnak tagot, ez – öt frakcióval számolva – azt jelenti, hogy a testület várhatóan 12 fős lesz.

A pártdelegált tagok mandátuma azonban csak az országgyűlési választások kiírásáig – az államfő bejelentéséig – szól; ezután csak a hét, Országgyűlés által választott tag dolgozhat tovább.

Az NVB létszáma a kampányidőszakban bővülhet majd ki újra az országos listát állítani tudó pártok, valamint az országos listát állító országos nemzetiségi önkormányzatok delegáltjaival. Ez utóbbi változás a korábbi delegálási rendszerhez képest, és egyben azt is jelenti, hogy akár mind a 13 nemzetiség tagot küldhet az NVB-be. A nemzetiségi megbízottak azonban csak az őket érintő ügyekben szavazhatnak.

Az NVB-be az Európai Parlamenti választásra országos listát állító pártok is küldhetnek delegáltakat.

A pártok által delegált tagok megbízatása a választási eredmény jogerős kihirdetésével ér majd véget, utána ismét csak azok a pártok delegálhatnak tagot az NVB-be, amelyek az új Országgyűlésben frakciót tudtak alakítani.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.