Polt aggódik a földtörvény miatt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A tulajdonjog védelme és a visszamenőleges hatályú törvénykezés miatt aggódik a legfőbb ügyész.


A legfőbb ügyész levélben fogalmazta meg aggályait a termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek feltárásáról és megakadályozásáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban – közölte Font Sándor (Fidesz), az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke a testület hétfői ülésén.

A levél tartalmát Andréka Tamás, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) főosztályvezető-helyettese foglalta össze a honatyák számára.

Polt Péter egyik kifogása arra vonatkozik, hogy az ügyész indítványozhatja: a bíróság az állam javára ítélje meg a termőföld tulajdonjogát abban az esetben, ha az eladó a jogellenes jogügylet keretében a tulajdonjogáról véglegesen le kívánt mondani, és azt át akarta ruházni a szerződésre nem jogosult fél számára.

A legfőbb ügyész álláspontja szerint a tulajdonjog védelmét szabályozó alaptörvényi rendelkezések, illetve az Alkotmánybíróság korábbi határozatai alapján kétséges annak az alkotmányosságága, hogy egy ilyen, tulajdonjogot elvonó szankció összhangban van-e az alaptörvény rendelkezéseivel.

Az aggályok második köre pedig a törvényjavaslat által bevezetni szándékozott jogkövetkezmények visszamenőleges hatályú alkalmazásával foglalkozik. Mégpedig azzal, hogy amikor a felek a jogellenes jogügyletet megkötötték, akkor nem lehettek tisztában azzal, hogy az Országgyűlés egy olyan törvényt fogad majd el, ami további szankciókat helyez kilátásba a szerződés semmisségén túlmenő mértékben. Így ez adott esetben úgy is értelmezhető, hogy visszamenőlegesen állapít meg az Országgyűlés jogkövetkezményeket a semmis szerződésre, illetve a tulajdonjog tárgyára nézve.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

Parlament előtt a 2025-ös adócsomag

A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.

2024. október 30.

NMHH: Ismerik, sokszor mégsem védekeznek a közösségi média veszélyei ellen a fiatalok

A serdülő lányok mintegy fele érzi magát kevésbé szépnek a közösségi médiafelületeken látottak hatására, mert sokukban nem tudatosul, hogy az online tér gyakran hamis valóságképet tár eléjük – egyebek mellett erre mutatott rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása, amely a 13–16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásait vette górcső alá.