Polt aggódik a földtörvény miatt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A tulajdonjog védelme és a visszamenőleges hatályú törvénykezés miatt aggódik a legfőbb ügyész.


A legfőbb ügyész levélben fogalmazta meg aggályait a termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek feltárásáról és megakadályozásáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban – közölte Font Sándor (Fidesz), az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke a testület hétfői ülésén.

A levél tartalmát Andréka Tamás, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) főosztályvezető-helyettese foglalta össze a honatyák számára.

Polt Péter egyik kifogása arra vonatkozik, hogy az ügyész indítványozhatja: a bíróság az állam javára ítélje meg a termőföld tulajdonjogát abban az esetben, ha az eladó a jogellenes jogügylet keretében a tulajdonjogáról véglegesen le kívánt mondani, és azt át akarta ruházni a szerződésre nem jogosult fél számára.

A legfőbb ügyész álláspontja szerint a tulajdonjog védelmét szabályozó alaptörvényi rendelkezések, illetve az Alkotmánybíróság korábbi határozatai alapján kétséges annak az alkotmányosságága, hogy egy ilyen, tulajdonjogot elvonó szankció összhangban van-e az alaptörvény rendelkezéseivel.

Az aggályok második köre pedig a törvényjavaslat által bevezetni szándékozott jogkövetkezmények visszamenőleges hatályú alkalmazásával foglalkozik. Mégpedig azzal, hogy amikor a felek a jogellenes jogügyletet megkötötték, akkor nem lehettek tisztában azzal, hogy az Országgyűlés egy olyan törvényt fogad majd el, ami további szankciókat helyez kilátásba a szerződés semmisségén túlmenő mértékben. Így ez adott esetben úgy is értelmezhető, hogy visszamenőlegesen állapít meg az Országgyűlés jogkövetkezményeket a semmis szerződésre, illetve a tulajdonjog tárgyára nézve.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Így működik a közösségi finanszírozás

A fintech-forradalom egyik mérhető sikertörténete, hogy miként vált az adomány és előfizetés jellegű közösségi finanszírozás a hagyományos forrásgyűjtési módszerek – mint a klasszikus banki finanszírozás vagy a kockázati tőkebefektetések – alternatívájává. Ebből a gyors fejlődésből az is következik, hogy kevésbé egységes a kép a köztudatban a „crowdfunding” jelenségről. Hány formája van? Melyek esnek szabályozás alá? Kik a szereplők a folyamatban? Milyen jogszabályok vonatkoznak rá?  Hogyan adóznak? Sok-sok tisztázandó körülmény közül a fő kérdés mindenekelőtt azonban az, hogy megjelennek-e erre szakosodott szolgáltatók Magyarországon is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójából sok kérdésre választ kapunk.

2024. április 25.

NMHH: reklámriport miatt bírságolt a médiatanács

Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága