Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Vádat emelt a Veszprém Megyei Főügyészség különösen nagy értékre, üzletszerűen elkövetett pénzmosás és más bűncselekmények miatt egy férfi és hét társa, köztük két ügyvéd ellen, akik „számlaeltérítéses” csalásból pénzt szereztek meg, majd valótlan jogcímeken továbbutalták vagy készpénzben felvették.
A vádhatóság csütörtökön közölte: a vádirat szerint a két, Fejér megyei ügyvéd a névleges ügyvezetőkkel létrehozott, ténylegesen nem működő cégek alapításában, névváltoztatásában működött közre.
Az ügy többszörösen büntetett előéletű, 28 éves vádlottja és az egyik ügyvéd 2020 nyarától 2021 júniusáig jutott hozzá – további vádlottak bevonásával – „számlaeltérítéses” csalásból eredő pénzhez, amelyet megtévesztett szlovén, angol, görög gazdasági társaságok utaltak át a cégek számlájára. A pénzt eredetének leplezésére az elkövetők fiktív jogcímen utalták tovább vagy készpénzben felvették.
Az ügyészség a vádlottakra börtönbüntetés, hármuk esetében pénzbüntetés kiszabását is indítványozta. Kezdeményezte továbbá, hogy az egyik ügyvédet véglegesen, társát határozott időre tiltsák el az ügyvédi foglalkozástól.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
