Pénzmosási szabályok az ingatlanpiacon: kevesen kérhetik el az okmányokat

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magyarok közel fele nem tudja, hogy az ingatlanközvetítők kötelessége elkérni az okmányokat és átvilágítani az ügyfeleket, ez derül ki az Opinio reprezentatív közvélemény-kutatásából, amit a penzmosasinfo.hu megbízásából készítettek.

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény értelmében minden ingatlanfejlesztéssel, -üzemeltetéssel, és -kezeléssel foglalkozó vállalat és ingatlanközvetítő cég köteles megfelelni az ügyfél-átvilágítási és kockázatértékelési kötelezettségnek.

A megkötendő új szerződéseket illetően így az ügyfél-átvilágítás körében a szolgáltatók feladata a személyes okmányok ellenőrzése, másolat készítése, tényleges tulajdonosi nyilatkozat megkövetelése és valamennyi adat rögzítése, nyilvántartása. Ezek figyelmen kívül hagyása esetén sem bérleti, sem üzemeltetési, sem adásvételi szerződések megkötésére nincs lehetőség.

A magyarok fele nincs tisztában a törvénnyel

Ugyan a törvény 2017 óta érvényben van, csupán minden második magyar tudja, hogy az ingatlanközvetítőknek kötelezettsége elkérni az okmányokat és átvilágítani az ügyfeleket, derült ki az Opinio nem, iskolai végzettség, településtípus és lakóhely szerint reprezentatív, 1100 fős mintán készített országos közvélemény-kutatásából.

A penzmosasinfo.hu megbízásából végzett felmérésben külön is rákérdeztek azoknak a résztvevőknek a tapasztalataira, akik a közelmúltban vásároltak ingatlant. Ennek a csoportnak is kevesebb, mint a fele nyilatkozott úgy, hogy az ingatlanos az adás-vételi folyamat során elkérte tőlük a személyi okmányokat és leellenőrizte azokat, ismertette az adatokat Dr. Tóth Judit Lenke, adatvédelmi és pénzmosási szakjogász.

Megdöbbentő, de a válaszadók 82 százaléka nincs tisztában a tényleges pénzmosási átvilágítási kötelezettségekkel még úgy sem, hogy nemrég vásárolt vagy belátható időn belül vásárolna ingatlant. Ezt támasztja alá, hogy mindössze 6 százalék tudta helyesen a felsorolt válaszlehetőségek közül, hogy pontosan melyik két okmányt kell átadnunk az ingatlanközvetítőknek, akiknek a személyi igazolványt és a lakcímkártya személyi számot nem tartozó oldalát kell ellenőrizniük.

A szakértő kiemelte, a közvélemény-kutatásból egyértelműen kirajzolódik az a trend is, hogy a magyarok még mindig nem szívesen adják ki a kezükből az okmányaikat.

„A válaszadók mindössze 19 százaléka válaszolt úgy, hogy teljes mértékben komfortosnak érzi, amikor elkérik az okmányait. 17 százalék érzi ezt kicsit zavarónak, 13 százalék pedig egyáltalán nem érzi ezt komfortosnak. A digitalizált világban az emberek még inkább elkezdtek odafigyelni a személyes adataik biztonságára, ugyanakkor bizonyos helyzetekben, mint például ingatlanvásárlásnál, kötelesek lennének ezt bemutatni a közvetítő kérésére” – mutatott rá a kettősségre.

Az ügyfél-átvilágítás nem kötelező rossz

Az Opinio kutatásában azt is kérdezte, hogyan adnák át a legszívesebben a kitöltők az okmányaik tartalmát. 44 százalék azt felelte, akkor, ha előzetes tájékoztatást kap az eljárásról, 35 százalék pedig úgy, hogy ha egy applikáció használatával maga tölthetné azt fel. Dr. Tóth Judit Lenke megjegyezte, a felmérésben résztvevők túlnyomó többsége nyitott lenne egy olyan megoldásra, ahol saját maga végezhetné el az ügyfél-átvilágítást a saját telefonjával, hiszen így úgy érezhetnék, saját maguk birtokolják a személyes adataikat.

Azzal az állítással, hogy a pénzmosás megakadályozásában az ingatlanosnak is fontos szerepe lehet, a válaszadók harmada értett teljes mértékben egyet. A kitöltők 10 százaléka nem tudta megítélni a kérdést, és mindössze 8 százalék nem értett egyáltalán egyet ezzel a kijelentéssel – derül ki a Pnzmosásinfo.hu közleményéből.

(Jogászvilág)

---