Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
A platform alapú munka a foglalkoztatás egy olyan, viszonylag új formája, amikor a munkát végző, szolgáltatást nyújtó személyeket (a munkaerőt) és a keresletet, azaz a szolgáltatást igénybe vevőket egy online platform köti össze egymással.
Becslések szerint az Európai Unióban működő digitális munkaplatformok 90 %-a az azokon keresztül munkát végző személyeket önfoglalkoztatóként sorolja be. Közöttük ugyanakkor jelentős azoknak a száma, akik alárendelt helyzetben, ellenőrzés mellett, utasítások szerint végzik a munkájukat, hasonlóan a munkaviszonyban foglalkoztatottakhoz, azzal a különbséggel, hogy őket nem illeti meg munkajogi védelem.
Valóban munkaviszonynak minősülhet?
A minősítéssel kapcsolatos bizonytalanságokra mutat rá a Kúria 2023 decemberében egy konkrét ügy kapcsán hozott ítélete is. A Kúria úgy foglalt állást, hogy a platform alapú munkavégzés nem minősül munkaviszonynak. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a platform alapú munka nem tekinthető homogén, egységes jelenségnek. A digitális platformon keresztül végzett tevékenység sokféle lehet, ezért nincs lehetőség általános szabályok alkalmazására, mindig az adott munkavégzés körülményeit megvizsgálva lehet dönteni a munkaviszonyhoz való hasonlóság kérdésében.
A fentiek szerinti, számos tagállamban meglévő bizonytalanság miatt az Európai Bizottság zászlajára tűzte egy irányelvi szabályozás kidolgozását ezen, az eddig szabályozatlan területen.
Jelentős előrelépés az uniós jogalkotásban
Az Európai Parlament és az Európai Tanács februárban elfogadta a platform alapú munkavégzési irányelv tervezetéről szóló megállapodást, amelynek célja a platform alapú munkavégzés minősítésének megfelelő biztosítása. Emellett – uniós szinten – első alkalommal szabályozzák az algoritmusok és a mesterséges intelligencia munkavégzéssel kapcsolatos alkalmazását.
Az elfogadott végleges javaslat vélelmezi a munkaviszonyt, ha ellenőrzésre és irányításra utaló körülmények állnak fenn. Ellenőrzésre utaló körülményként rögzíti a tervezet például a fizetés meghatározását (vagy felső maximum rögzítését), az egységes megjelenést, a munkaruha viselési kötelezettséget, a munkavégzés minőségének ellenőrzését és az ezzel kapcsolatos szankciók alkalmazását is.
A munkaviszony megállapításával kapcsolatos vélelemre a hatóságoknak és a bíróságoknak minden esetben figyelemmel kell lenniük. Emellett a vélelemre a platform alapú munkát végző személyek is hivatkozhatnak majd, illetve meg is dönthetik azt. A vélelem megdöntését maga a digitális munkaplatform is kérheti, ebben az esetben a bizonyítási teher a platformot terheli.
Hirdetés
A XXI. Magyar Munkajogi Konferenciát 2024. október 15-17. között rendezik Visegrádon, ahol szakértőink a platform alapú és más, a munkajogviszonyhoz hasonló jogviszonyok minősítéséről is fognak vitázni. Biztosítsa helyét már most, május 15-ig még kedvezményes áron!
Az algoritmikus irányítást is szabályozza
Az irányelv tervezete előírja, hogy a platformon keresztül munkát végzőket megfelelően tájékoztatni kell – többek között – a felvételi eljárásra, a munkakörülményeikre és a fizetésükre vonatkozó automatizált nyomonkövetési és döntéshozatali rendszerekről, valamint megtiltja ezeknek a rendszereknek a használatát bizonyos típusú személyes adatok – például biometrikus adatok, érzelmi vagy pszichológiai állapot – feldolgozása céljából.
Forrás: DLA Piper Hungary
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
