Ruszofóbiával bővül az orosz btk.
Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Változások jönnek a polgári peres eljárásokkal kapcsolatos költségek előlegezése és viselése körében – hívta fel a figyelmet közleményében a Fővárosi Törvényszék.
A perben a bizonyítással járó költségeket a bizonyító fél köteles előlegezni. Bizonyító félnek azt a
személyt kell tekinteni, akinek érdekében áll, hogy a perben jelentős tényeket a bíróság valósnak
fogadja el.
A kirendelt tolmács és fordító díjának előlegezésére vonatkozó szabály 2018. január 1-től úgy
változik, hogy a bizonyítással összefüggő fordítási és tolmácsdíjakat a bizonyító fél köteles
előlegezni. A kirendelt fordítónak a bizonyítással nem összefüggő alkalmazásával járó költségét
vagy a bírósági irat bizonyítással nem összefüggő külföldi kézbesítésének a költségét a felperesnek
kell előlegeznie. A kirendelt tolmácsnak a bizonyítással nem összefüggő alkalmazásával járó
költségét az a fél előlegezi, akinek személye miatt a tolmács alkalmazása szükségessé vált. Fordítás
szükségessége esetén – bizonyos kivételekkel – egyszerű fordítás alkalmazható.
Az ügygondnok díját előzetesen letétbe kell helyezni. Ezt a díjat annak a félnek kell előlegeznie,
aki az ügygondnok kirendelését kérte, illetve akinek perbeli cselekménye folytán a kirendelés
szükségessé vált. Az állam csak annak az ügygondnoknak a díját előlegezi, akit az alperes részére
jogszabály rendelkezése szerint ki kell rendelni. Abban az esetben is az állam előlegezi az
ügygondnoki díjat, amikor valaki ellen jogszabály rendelkezéséből eredően kell megindítani a
keresetet. Az új rendelkezések szerint a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog az
ügygondnoki díj előlegezésére nem terjed ki.
A végrehajtói kézbesítés díjának előlegezésére az annak teljesülésében érdekelt fél köteles. Azt a
költséget is az állam előlegezi, amelynek előlegezésére az érintett fél – vagy jogszabály, vagy az
Európai Unió kötelező jogi aktusa, vagy nemzetközi szerződés rendelkezése, továbbá
költségkedvezmény folytán – nem köteles.
A költségeket az érintett félnek kifejezetten fel kell számítania és okirattal igazolnia, mert a bíróság
hivatalból nem veszi figyelembe a perköltséget. A jogi képviselővel eljáró fél kizárólag
jogszabályban meghatározott költségjegyzék előterjesztésével tehet eleget a felszámításnak.
A perköltségviselés fő szabálya szerint a pervesztes fél téríti meg a per nyertesének perköltségét,
saját költségeit pedig maga viseli. Ha a felek egyezséget kötnek, a felek megállapodásában
megjelölt fél téríti meg a költségeket. Ilyen megállapodás hiányában a pernyertesség-pervesztesség
szabálya szerinti kerül sor költségviselésre.
A polgári perben a következő költségkedvezmények érvényesülhetnek: tárgyi költségmentesség,
személyes költségmentesség, tárgyi költségfeljegyzési jog, személyes költségfeljegyzési jog, tárgyi
és személyes illetékmentesség, tárgyi illetékfeljegyzési jog, mérsékelt illeték, valamint mentesség a
pártfogó ügyvédi díj előlegezése vagy megfizetése alól.
A költségfeljegyzési jog általános, a költségmentesség kivételes költségkedvezmény. A
költségfeljegyzési jog kiterjed az illeték és a költségek meghatározott részére, illetve az illetékre,
valamint a tételesen meghatározott költségekre.
Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.
Az Európai Unióban augusztusban lépett hatályba az „AI Act”, azaz a Mesterséges Intelligencia (MI) Rendelet, amely jogszabály célja, hogy egyensúlyt teremtsen a technológiai fejlődés előmozdítása és a biztonságos alkalmazás feltételeinek garantálása között.
2024. szeptember 1-jén volt 110 éve, hogy – az 1913. évi XXV. törvénycikk alapján – megkezdte működését a Pesti Központi Kerületi Bíróság jogelődjének tekinthető Budapesti Központi Királyi Járásbíróság. E hónapban azonban nem csupán a szervezet lett 110 esztendős, hanem a Jablonszky Ferenc által tervezett épület is. Az Országos Bírósági Hivatal „Ráth György Bírósági Történelem és Hagyományápolás Pályázat 2024.” című projektjének keretében, az OBH támogatásával megvalósult rendezvényeken emlékeztek meg az egyik legtekintélyesebb hazai bíróság bírái, igazságügyi alkalmazottai és az érdeklődők az 1914 óta eltelt 11 évtizedről.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!