Polt: a törvények tisztelete jellemezte az ügyészséget
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az ügyészség 2017. évi tevékenységéről szóló beszámoló tárgyalásán Polt Péter beszélt az Országgyűlésben a testület tavalyi működéséről.
Polt Péter, legfőbb ügyész beszámolójában elmondta: a tavalyi adatok azt mutatják, az ügyészség működését a törvények tisztelete, a hivatás magas szintű ismerete jellemezte. Ismertette: az ügyészség két nagy ügycsoportban, nagyobb részt büntetőügy-szakban, illetve ezen kívül, és a közjogi területen látja el feladatát. A büntetőjogi szakágban iktatott és elintézendő ügyek száma az elmúlt hat évben folyamatosan csökkent, ez a tendencia tavaly is folytatódott. A bűnügyi helyzet minden adat szerint kedvezően változott, és ez folyamatos trendnek tekinthető – rögzítette Polt Péter.
Kifejtette: a regisztrált bűncselekmények száma 2016-ban 290.779 volt, míg tavaly csak 226.452. A szándékos, befejezett emberölések száma 2016-ban 101, tavaly 92, az utcai bűncselekmények közül a rablások száma két éve 1141 volt, míg tavaly 853. Az embercsempészés 2015-ben 662 volt, 2016-ban 351, tavaly már csak 179. A költségvetési csalások száma a 2016-os 2444-ről 1880-ra csökkent.
Ugyanakkor a közlekedési bűncselekményeknél már nem lehetnek ilyen elégedettek a számok alakulásával, az ittas járművezetések, a közúti baleset gondatlan okozásával összefüggő esetek száma nőtt. Hasonló a tendencia a kábítószerrel való visszaéléseknél, ahol 6032-ről 6544-re emelkedett a regisztrált esetek száma. Kitért arra is, hogy nőtt a korrupciós bűncselekmények száma, 984-ről 1123-ra, a hivatali vesztegetések száma emelkedő, míg a gazdasági vesztegetések csökkenő tendenciát mutat – részletezte Polt Péter.
Ezt részben összefüggésbe lehet hozni a felderítés különböző módszereivel – mutatott rá, és példaként említette a megbízhatósági vizsgálatot.
A legfőbb ügyész kiemelte: a legfontosabb nyomozati tevékenység a hivatalos személyek által elkövetett egyéb bűncselekmények a korrupciós tevékenység felderítése és elnyomása volt.
Kitért arra is: az ügyészség tavaly több mint 313 ezer nyomozásban született határozatot vizsgált meg, az ügyszám csökkenése nyomán több idő és energia maradt a nyomozások színvonalának emelésére. A fokozott ügyészi felügyelet alá került ügyek száma az előző évben 7,5 százalékkal lett magasabb.
Továbbra is sokan fordulnak az ügyészséghez a nyomozóhatóságok mellett, vagy helyett feljelentéssel, összesen 20.049 ilyen feljelentést kellett elbírálni. 2017-ben a nyomozóhatóságoktól a vádemelésre váró, befejezett nyomozások együttes száma 102.635 volt. Ebből több mint 26 ezer ügyben vádiratot nyújtottak be, több mint 13 ezer ügyben a terheltet bíróság elé állították, tárgyalás mellőzésével történt elbírálásra több mint 18 ezer ügyben tettek indítványt. Külön kiemelte, hogy bíróság elé állításra az összes vádemelés 23,1 százalékában került sor, az ügyész az összes vádemelés 32,3 százalékában tett indítványt tárgyalás mellőzésére.
Polt Péter beszámolt arról is, hogy a vádemelési javaslattal érkezett ügyek majdnem 85 százalékát és a nyomozás megszüntetésére irányuló javaslattal érkezett ügyek több mint 91 százalékát 30 napon belül intézték el.
Elmondta még, hogy az általános tendenciának megfelelően 6,4 százalékkal csökkent a bíróság által jogerősen elbírált ügyek száma, és 9,5 százalékkal az ezekkel érintett vádlottak száma.
Mindezek eredményeként az ügyészség tárgyalási terhe tavaly csökkent – összegezte a legfőbb ügyész.
Közlése szerint a bíróság elé állításos eljárásra irányuló ügyészi indítványok több mint 93 százalékát találta megalapozottnak a bíróság. A váderedményesség 2013 óta folyamatosan nő, tavaly 97,8 százalék volt, ami az utóbbi tíz legmagasabb értéke – állapította meg Polt Péter.
Hozzátette: idén júliustól új büntetőeljárási törvény lépett hatályba, amely befolyásolni fogja a különböző statisztikai adatokat. Arra számít, jogtörténeti csúcs, ami született.
Kitért arra is, hogy a bíróság által kiszabott szankciók körében tovább emelkedett a büntetések aránya, több mint 83 százalékát a szankcióknak büntetésként szabják ki. Ugyanakkor a szerkezete a büntetéseknek kismértékben változott, csökkent az életfogytig tartó szabadságvesztések száma, a bíróság tavaly 21 vádlottat sújtott ilyen büntetéssel. Az ügyészség megállapítása szerint a büntetés kiszabási gyakorlat enyhe, az alsó határ közelében vagy az alatt szabnak ki büntetéseket a bíróságok, ezt a gyakorlatot többek között fellebbezésekkel próbálja befolyásolni.
Polt Péter szólt még arról: az ügyészség fejezeti szinten több mint 43 milliárd forintból gazdálkodott, ez fedezte a különböző költségeket.