Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A tulajdonjog védelme és a visszamenőleges hatályú törvénykezés miatt aggódik a legfőbb ügyész.
A legfőbb ügyész levélben fogalmazta meg aggályait a termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek feltárásáról és megakadályozásáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban – közölte Font Sándor (Fidesz), az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke a testület hétfői ülésén.
A levél tartalmát Andréka Tamás, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) főosztályvezető-helyettese foglalta össze a honatyák számára.
Polt Péter egyik kifogása arra vonatkozik, hogy az ügyész indítványozhatja: a bíróság az állam javára ítélje meg a termőföld tulajdonjogát abban az esetben, ha az eladó a jogellenes jogügylet keretében a tulajdonjogáról véglegesen le kívánt mondani, és azt át akarta ruházni a szerződésre nem jogosult fél számára.
A legfőbb ügyész álláspontja szerint a tulajdonjog védelmét szabályozó alaptörvényi rendelkezések, illetve az Alkotmánybíróság korábbi határozatai alapján kétséges annak az alkotmányosságága, hogy egy ilyen, tulajdonjogot elvonó szankció összhangban van-e az alaptörvény rendelkezéseivel.
Az aggályok második köre pedig a törvényjavaslat által bevezetni szándékozott jogkövetkezmények visszamenőleges hatályú alkalmazásával foglalkozik. Mégpedig azzal, hogy amikor a felek a jogellenes jogügyletet megkötötték, akkor nem lehettek tisztában azzal, hogy az Országgyűlés egy olyan törvényt fogad majd el, ami további szankciókat helyez kilátásba a szerződés semmisségén túlmenő mértékben. Így ez adott esetben úgy is értelmezhető, hogy visszamenőlegesen állapít meg az Országgyűlés jogkövetkezményeket a semmis szerződésre, illetve a tulajdonjog tárgyára nézve.
(Forrás: MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
