Polt: eredményes az ügyészség

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az ügyészség váderedményessége 93 százalékos volt – mondta a legfőbb ügyész az ügyézsség napja alkalmából.

Tavaly mintegy 120 ezer befejezett nyomozást értékelt az ügyészség, az ügyek felében vádat emeltek – mondta Polt Péter legfőbb ügyész az ügyészség napja alkalmából a Kúria épületében rendezett ünnepségen csütörtökön.

Polt Péter közlése szerint az ügyészi szervezet törvényesen, szakszerűen és összességében eredményesen végezte munkáját. „Emelt fővel állhatunk a társadalom elé” – fogalmazott a legfőbb ügyész.

Hangsúlyozta: 2016-ban a magyar ügyészi szervezet kiemelten fontos évfordulókat ünnepel, idén 145 éves a modern magyar ügyészséget megteremtő törvény és ötéves a mai tevékenységük bázisául szolgáló alaptörvény, valamint az azt kiegészítő ügyészségi törvény. 

Idézve az alaptörvény ügyészségre vonatkozó cikkét, azt hangsúlyozta: az abban foglaltak megfelelnek annak az európai elvárásnak, amelyet az úgynevezett Római Charta rögzít, miszerint az ügyészeknek függetleneknek kell lenniük döntéseik során és nem befolyásolhatja őket külső nyomás. 

Bírósági Döntések Tára
A folyóirat egyfelől publikációs fórumot kíván biztosítani a megyei, illetve az ítélőtáblai döntések számára, másfelől azzal, hogy a mértékadó bírósági döntések közül válogat, a jogalkalmazás egységességét kívánja támogatni. További információ és megrendelés >>

Polt Péter hangsúlyozta: múlt évben folytatódott az a kedvező tendencia, hogy csökkent a regisztrált bűncselekmények száma. A tavaly iktatott ügyek száma büntető és közjogi ügyszakban összesen több mint egymillió volt. Az ügyek 83 százalékában 30 napon belül intézkedtek, 90 napon túli ügyintézésre pedig mindössze 11 esetben került sor.

A múlt évről szólva úgy értékelt, sikeresen kezelték a migrációs kihívást; 2898 ügyben emeltek vádat az új büntető szabályok alapján, többségében gyorsított eljárásban.

A legfőbb ügyész szerint újabb és újabb komoly szakmai kihívások követik egymást, a globális jelenségek és folyamatok minden eddiginél gyorsabb átalakulást mutatnak, változik a bűnözés jellege és az ellátandó jogi feladatok is. Hozzátette: ezért rugalmas és rövid határidejű reakcióra van szükség, amely képes hatékony ügyészi szervezetet kialakítani. Elsőrendűnek nevezte az ügyészi tudás növelését, illetve azt, hogy az ügyész milyen adatbázisból tud dolgozni. Utóbbival kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy az ügyészi szervezeten belül a belső infokommunikációs technológiák fejlesztésére fordítanak figyelmet.     

A szervezet belső integritása mellett Polt Péter arról is beszélt, hogy az Európa Tanács ajánlása alapján a bűnözés újonnan megjelenő formáira, így például a szervezett bűnözésre megfelelő válaszokat kell adni, ami szakosodást követel. Példaként említette, hogy a magyar ügyészi szervezet az elsők között figyelt fel a kiberbűnözésre, erről az uniós legfőbb ügyészek előtt is beszámolt Polt Péter. Szintén kiemelte a korrupció elleni küzdelmet, amelyre külön szervezeti egységet hoztak létre.  

Megemlítette azt a közelmúltban záródott belső vizsgálatot is, amelynek során azt elemezték, hogy milyen okok vezetnek az ügyekben felmentéshez, illetve az eljárások megszüntetéséhez. Az országos vizsgálat eredményeként a legfőbb ügyész azt mondta: át kell tekinteni a titkos eszközök alkalmazásának, illetve felhasználásának lehetőségeit, illetve alapvető jelentősége van a felderítési ügyszakban végzett nyomozati cselekményeknek, amelyek a későbbiekben nem pótolhatóak.

Kommentár a polgári perrendtartáshoz Szerkesztő: dr. Wopera Zsuzsa
Részletesen bemutatja a polgári eljárásjog hazai bírósági gyakorlatát, a magyar szabályozásra szerves hatással bíró uniós szabályozást, valamint a perek elhúzódósára tekintettel az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatát is. Megrendelés >>

Polt Péter kitért arra is, hogy a nem szakmai jellegű kritikákkal az ügyészség – mint politikamentes szervezet – nem tud mit kezdeni. Idézve Kozma Sándor első királyi főügyész 1882-ben elhangzott, az ügyészséget kritikával illető parlamenti felszólalásra született válaszát, azt mondta: „Ha majd a hivatal nehéz és járatlan útjain a teendők súlyát még bizalmatlanság és félreértések is nehezíteni fogják, gondoljanak arra, hogy önök egy ephocalis átalakulás nagy művéhez hivattak fel munkásokul. Nyerjenek erőt azon tudatból, hogy ezen institutióban már a modern állam eszméje nyilatkozik, és hogy ezen intézményben van letéve a záloga annak, hogy Magyarország a jogállamok közé sorakozik.”

Az ünnepségen részt vett a miniszterelnök mellett Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, Pintér Sándor belügyminiszter, Darák Péter, a Kúria elnöke, Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára, valamint szakmai szervezetek képviselői, továbbá volt legfőbb ügyészek. 

Az ügyészség napját 1991 óta tartják meg annak emlékére, hogy 1871. június 10-én hirdették ki az egységes, centrálisan felépített, a bíróságoktól független államügyészségről szóló törvényt. A parlament 2005. november 23-án munkaszüneti nappá nyilvánította ezt a napot az ügyészségi szolgálati viszonyban állók számára.

(MTI)

---