Pontosítaná a Kúria a szabálysértési törvényt
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Kúria joggyakorlat-elemző csoportja több mint 1500 ügyet tekintett át, amelyek alapján korrekciókat javasolnak.
Pontosításokra szorul a szabálysértésekről szóló törvény a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának összegző véleménye szerint például a rendkívüli jogorvoslatok, a megalapozatlanság jogkövetkezményei vagy az olyan, jellemzően nem kriminális szabálysértések esetében, mint amilyen a tiltott helyen fürdés vagy a jégen tartózkodás szabályainak megsértése.
Feleky István kúriai bíró, a csoport vezetője a Kúrián tartott háttérbeszélgetésen kedden elmondta: több mint másfél ezer, 2014 első félévében befejezett ügyet tekintettek át. A vizsgálatot az indokolta, hogy évente több százezer szabálysértési ügyben járnak el a helyi bíróságok.
A szabálysértési területet 1999-ben, majd 2012-ben is törvényi szinten szabályozták. A 2012-es törvény jelentős módosításokon esett át, amelyek ez év elején léptek életbe.
A joggyakorlat-elemző csoport véleménye szerint a változások kedvező irányúak, de még szükség van további korrekciókra. A vizsgálat során – nem várt fejleményként – az is felmerült, hogy „az Országgyűlés nem a törvénytervezet végső változatát fogadta el, a Magyar Közlöny 2015. évi 195. számában mégis a véglegesített törvénytervezet került kihirdetésre”. A csoport azonban leszögezte, hogy – a jogalkotásról szóló 2010. évi törvény alapján – a közlönyben kihirdetettjogszabályt kell hitelesnek tekinteni, és az esetleges közjogi érvényesség kérdésében kizárólag az Alkotmánybíróság dönthet.
Feleky István elmondta: a szabálysértési jog hiányosságai esetén a bírák többnyire a büntető anyagi, illetve eljárási szabályokhoz – a büntető törvénykönyvhöz, illetve a büntetőeljárási törvényhez – nyúlnak mint kisegítő szabályokhoz. Ez azonban nem nyújt megoldást minden problémára. Például arra, hogy nincs lehetőség a bíróság jogerős ügydöntő határozatának korrigálására.
Kommentár a polgári perrendtartáshoz
Szerkesztő: dr. Wopera Zsuzsa
|
|
Részletesen bemutatja a polgári eljárásjog hazai bírósági gyakorlatát, a magyar szabályozásra szerves hatással bíró uniós szabályozást, valamint a perek elhúzódósára tekintettel az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatát is.
Megrendelés >>
|
Büntetőperekben a jogerős ítéletek törvénysértéseinek orvoslására szolgál a Kúrián kezdeményezhető felülvizsgálati eljárás. Szabálysértési ügyekben ez nem lehetséges, így még abszolút eljárási szabálysértések – például kizárt bíró által hozott döntés – esetén sincs rendkívüli jogorvoslat. A joggyakorlatelemző-csoport szerint legalább ebben a szűk körben meg lehetne nyitni a szabálysértési ügyekben is a felülvizsgálat lehetőségét.
Ugyanakkor Feleky István arra is felhívta a figyelmet: a kis súlyú ügyekben – a szabálysértési értékhatár jelenleg ötvenezer forint – nincs szükség általános fellebbezési jogra, ez még a strasbourgi emberi jogi bíróság működésének alapjául szolgáló római egyezmény szerint sem indokolt, mivel kimondja, hogy kisebb jelentőségű bűncselekmények esetében – ide sorolandó a szabálysértés is – a jogorvoslati jog korlátozható.
A szabálysértési ügyek közül azokban jár el már első fokon is bíróság, ahol elzárást is ki lehet szabni. A többi ügyben első fokon a szabálysértési hatóság illetékes, és ha a döntése ellen kifogással él az eljárás alá vont személy, akkor kerül bíróság elé az ügy.
Feleky István elmondta: az ilyen úgynevezett kifogásos ügyekben jelentős probléma, hogy ha a bíróság azt tapasztalja, megalapozatlan a megtámadott hatósági döntés, amely nem egyszer szinte semmilyen bizonyítékkal nincs alátámasztva, akkor sem helyezheti azt hatályon kívül, új eljárásra utasítva a hatóságot, hanem vagy maga áll neki bizonyítani, hogy megalapozott döntést hozhasson, vagy egyszerűen megszünteti az eljárást. E téren változtatásra lenne szükség, hogy a bíróság visszaadhassa a nem kellően bizonyított ügyeket, megalapozatlan határozatokat a hatóságoknak új eljárás lefolytatása érdekében.
Sajnos a kifogásos ügyekben a bíróságok gyakran találkoznak megalapozatlan hatósági határozatokkal – jegyezte meg a Kúria bírája.
A jogalkotás kriminalizáló, büntetőjog irányában eltolódó jellege kapcsán a joggyakorlat-elemző csoport úgy fogalmazott: „kétségtelen, hogy ez is a szabálysértési jog elvileg lehetséges útja”. Ehhez azonban szükséges „a szabálysértések közül kiszűrni a kétségesen kriminális jellegű cselekményeket, például, közel sem kimerítően említve: jogosulatlan közterületi értékesítés, jégen tartózkodás szabályának megsértése, tiltott fürdés”.
Jelenleg a szabálysértési jogban érvényesül a „kis háromcsapás”, azaz szinte bármely szabálysértésért elzárást kell kiszabni abban az esetben, ha valaki fél éven belül harmadszor követi el. Feleky István elmondta, hogy e rendelkezések alapján akár három cigarettacsikk eldobásával megvalósított három köztisztasági szabálysértés is megalapozhatja ezt a döntést, ahogy erre már volt is példa.
Az új szabályozás erősödő kriminális jellegét mutatja az is, hogy emelkedett az elzárással fenyegetett cselekmények száma, jelentősen nőtt a helyszíni bírság alkalmazásának lehetősége, és megjelent a körérdekű munka önálló büntetésként alkalmazása.
|
Bírósági Döntések Tára
|
|
A folyóirat egyfelől publikációs fórumot kíván biztosítani a megyei, illetve az ítélőtáblai döntések számára, másfelől azzal, hogy a mértékadó bírósági döntések közül válogat, a jogalkalmazás egységességét kívánja támogatni.
További információ és megrendelés >>
|
A szabálysértésekkel kapcsolatos joggyakorlat-elemző csoport jelentését a Kúria büntető kollégiuma már elfogadta, ezután a kollégiumvezető dönt arról, hogy tesz-e a jogalkotással kapcsolatos észrevételeket.
A kúriai és alsóbb fokú bírákból, továbbá más intézmények jogalkalmazóiból és a jogtudomány képviselőiből álló joggyakorlat-elemző csoportok Darák Péter kúriai elnök 2012-es hivatalba lépése óta évről évre különféle területeken vizsgálják az ítélkezési gyakorlat vitatott problémáit.
(MTI)
