Megtagadható-e egy ítélet elismerése azon az alapon, hogy sérti a szólásszabadságot?
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Megkezdődött a perújítási tárgyalás a Prisztás József megölésével vádolt Portik Tamás és két társa ügyében a Fővárosi Törvényszéken hétfőn.
A negyedszázaddal ezelőtti gyilkosság ügyét immár harmadszor kezdi elölről tárgyalni a bíróság.
Az eredeti vád szerint a gyilkosság előzménye, hogy az 1990-es évek közepén az alvilág bankáraként emlegetett Lakatos András többek között tartozott az éjszakai élet két akkori ismert alakjának, Portik Tamásnak és Prisztás Józsefnek, és amikor Lakatos külföldre távozott, két hitelezője elszámolási vitába keveredett. Ennek következményeként Portik Tamás elsőrendű vádlott megbízásából Hatvani István másodrendű vádlott Fazekas Ferenc harmadrendű vádlott közreműködésével 1996. november 1-jén Budapesten lelőtte Prisztás Józsefet, ezért vádolták meg Portikot felbujtóként, Hatvanit tettesként, Fazekast bűnsegédként elkövetett emberöléssel.
Az első eljárásban a Fővárosi Törvényszék 2014 februárjában első fokon nem jogerősen elítélte Portokot és egyik társát, ám a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla azt a döntést hatályon kívül helyezte és új eljárást rendelt el. A megismételt büntetőperben 2016 májusában a tábla jogerősen tizenöt év fegyházra ítélte Portik Tamást és Hatvani Istvánt minősített emberölés miatt.
Az eljárás során a vádlottak mindvégig tagadták bűnösségüket, több, korábban más ügyben elítélt személy pedig tanúként arról beszélt, hogy ő úgy tudja, a végrehajtó nem Hatvani volt, hanem Jozef Rohác. A szlovák állampolgárságú férfit az 1990-es években elkövetett, 4 halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő gyilkosság miatt két évtizeddel később, a 2010-es évek második felében életfogytiglanra ítéltek.
[box title=”Kommentár a büntetőeljárási törvényhez” style=”soft” box_color=”#007ac3″ radius=”0″]A büntetőjogi reform záró akkordjaként megalkotott új büntetőeljárási törvényt az Országgyűlés 2017. június 13-án fogadta el, s a köztársasági elnök 2017. évi XC. törvényként (a továbbiakban: Be.) hirdette ki. A Be. 2018. július 1-jén lépett hatályba. A Be. kommentárt az teszi egyedülállóvá, hogy a szerzői olyan kiváló büntetőjogászok, akik a törvény megalkotásában az igazságügyi miniszter által felkért szakértőként, a Szakértői Testület tagjaként, kodifikátorként vagy valamely jogi hivatásrend képviselőjeként aktív és közvetlen módon vettek részt.
További információ és rendelés >>[/box]
A Prisztás-gyilkosság ügyében jogerősen elítélt három személy már megkezdte büntetésének letöltését, amikor 2017 végén Jozef Rohác elmondta, hogy tudomása szerint más követte a gyilkosságot, majd pedig a Kúria által elrendelt perújítási nyomozásban azt vallotta, hogy ő volt a tettes.
Hétfőn a törvényszéken a perújítási eljárás első tárgyalásán a vádlottak érdemi vallomást nem tettek. Hatvani István annyit mondott, hogy végre érdemi tárgyalást szeretne, mert már 2012 óta fogva tartják és jogerősen 15 évet kapott, ártatlanul.
Az ügyvédek bizonyítási indítványokat terjesztettek elő, például arra vonatkozóan, hogy a több mint 190 centi magas és a vádbeli cselekmény idején mintegy 140 kilós Hatvani és a vékony, alacsony Rohác testalkata nagyon eltérő, illetve, hogy Hatvani rokonai már az alapeljárásban tanúként alibit igazoltak a másodrendű vádlottnak, elmondták, hogy velük volt vidéken a fővárosban elkövetett gyilkosság idején. A bíró ugyanakkor arra hívat fel a figyelmet, hogy ennek a perújításnak nem célja a teljes bizonyítás újbóli lefolytatása, csupán a Rohác vallomásához kapcsolódó új tények vizsgálata.
Hatvani védője azt is indítványozta, hogy szakítsák félbe ügyfele jogerős szabadságvesztését, tekintve, hogy már 7 évet letöltött, könnyen lehet, hogy ártatlanul. A bíróság elutasította az indítványt és június 14-re tűzte ki a következő tárgyalást, ahol a tervek szerint Jozef Rohácot hallgatják meg.
A hétfői tárgyalásra golyóálló mellényes, maszkos, géppisztolyos őrök kísérték a vádlottakat, a nyilvánosság nem mehetett be a tárgyalóba, csak egy másik teremből zárt láncú videórendszeren követhette az ott zajló eseményeket. Várhatóan Rohácot is így hallgatják majd meg. Portik Tamás külseje a korábbi tárgyalásokhoz képest jelentősen megváltozott, hosszú haja, szakálla van és szemmel láthatóan lefogyott.
(MTI)
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
A négyoldalú megállapodás alapján a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnak béremelést. Így 2027-re a bírák az átlagos jövedelme 48 százalékkal, a bírósági titkároké és fogalmazóké 82 százalékkal, míg a bírósági tisztviselőké 100 százalékkal emelkedhet.
A szervezett bűnözés elleni aktuális rendészeti feladatokról, a szükséges nemzetközi együttműködésekről, az online világ térhódításáról, valamint a szervezett bűnözés áldozatairól is szó esett a Nemzeeti Közszolgálati Egyetem rendészeti eszmecseréjén – olvasható a ludovika.hu-n.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!