Próbára bocsátás állatkínzásért

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2017. március 9.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Két év próbára bocsátotta a bíróság azt a vádlottat, aki állatkínzás bűntette miatt állt bíróság előtt -közölte a Zalaegerszegi Törvényszék, olvasható a birosag.hu-n.


A vádlott 2010-2016 között 1, illetve 2 kutyát tartott csesztregi házának udvarán. 2013-ban az egyik folyamatosan elkóborló kankutyát lánccal kikötötte. Az ügyészi vádirat szerint olyan módon tette ezt, hogy a láncot nyakörv nélkül közvetlenül az állat nyakára helyezte. Ezt azonban a rendelkezésre álló adatok cáfolták, s a bíróság megállapította, hogy az állat nyakán egy bőr nyakörvhöz kapcsolódott a lánc. A vád szerint a vádlott 2013 és 2016 között a kutyákat rendszertelenül, heti 1-2 alkalommal etette csak, szabadon nem engedte, a láncon tartott eb nyakán sebek, testén felfekvések alakultak ki.  (A bíróság álláspontja szerint ezzel különös szenvedést okozott az állatoknak.)

Az Állatvédelmi Járőrszolgálat munkatársai egy bejelentés nyomán 2016 márciusában vonultak ki a házhoz, s az ott tapasztalt állapotok miatt értesítették a rendőrséget. A vádlottnak állatkínzás bűntette miatt kellett bíróság elé állnia, ahol megbánta tettét, s kifejtette: anyagi körülményei miatt nem tudta rendszeresen etetni az állatokat, de ahogy tudta, próbált ellátni azokat. Mindezt figyelembe véve a bíróság 2 évre próbára bocsátotta, az állatkínzás bűntettében bűnösnek kimondott vádlottat.

A 2017. március 2. napján hozott  ítéletet a vádlott tudomásul vette, az ügyész 3 napot fenntartott, majd ő is tudomásul vette az ítéletet, így az jogerős.

Mit jelent a próbára bocsátás?

A próbára bocsátás feltételes elítélés. A bíróság megállapítja az elkövető büntetőjogi felelősségét, azonban nem szab ki büntetést, mert úgy véli, hogy az újabb bűncselekménytől való visszatartáshoz elegendő csupán a büntetés kilátásba helyezése: ezért a bíróság a büntetés kiszabását próbaidőre elhalasztja. Minderre  vétség, valamint a háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett esetén van lehetőség.

Nem bocsátható próbára
– a visszaeső,
– aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el;
– aki a szándékos bűncselekményt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a végrehajtás befejezése előtt  vagy  a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt követte el.

A próbaidő tartama egy évtől három évig terjedhet. A próbára bocsátott pártfogó felügyelet alá helyezhető.

Ha az elkövetőt a próbára bocsátás előtt elkövetett bűncselekmény miatt a próbaidő alatt elítélik, vagy a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt ítélik el, illetve ha a próbára bocsátott a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi, úgy a próbára bocsátást meg kell szüntetni, és büntetést kell kiszabni. Az előző esetek kivételével a próbaidő elteltével megszűnik az elkövető büntethetősége.

Kapcsolódó cikkek:


Szerzői jog: szigorú döntést hozott az EUB
2018. október 18.

Szerzői jog: szigorú döntést hozott az EUB

Felelős a szerzői jogok megsértéséért az a felhasználó, akinek internetkapcsolatával a jogsértést fájlmegosztással elkövették, nem mondhatja azt, hogy egy rokona használta a kapcsolatot - mondta ki ítéletét az Európai Unió bírósága.

Teltházas ügyvédi konferencia az Alkotmánybíróságon
2018. október 18.

Teltházas ügyvédi konferencia az Alkotmánybíróságon

Először az intézmény történetében, az Alkotmánybíróság elnökének meghívására csaknem százötven ügyvéd vett részt a Magyar Ügyvédi Kamarával együttműködésben szervezett konferencián az Alkotmánybíróság hirdetőtermében.

Életfogytiglan 12 késszúrásért
2018. október 18.

Életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte a Budapest Környéki Törvényszék azt a fiatal férfit, aki két és fél éve 12 késszúrással megölte nőismerősét, mert az elutasította közeledését - közölte a bíróság.

Tankönyvpiac: a kormány fellebbez az EJEB-ítélet ellen
2018. október 17.

A kormány fellebbezni fog a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) keddi elsőfokú, nem jogerős ítélete ellen, amely "nem a tankönyvpiaci kiadványok fejlesztésének állami monopolizálása, hanem a tankönyvek iskolákba történő kiszállításának 2011 decemberében bevezetett és 2013-tól alkalmazott központosítása kapcsán született" - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi).