Ptk.: visszajön az önálló zálogjog

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A zálogjogokról szóló hatályos szabályozást átírná a kormány, míg a Kúria nem változtatna.

Bodzási Balázs erről az IM és a Magyar Jogász Egylet keddi, budapesti nyilvános vitaülésén beszélt, amelyet az új polgári törvénykönyv (Ptk.) zálogjogi és hitelbiztosítéki rendelkezéseiről tartottak.

A helyettes államtitkár azt mondta, hogy az új Ptk. kiváló, Európában is kiemelkedő munka, amely nagy nemzetközi megtiszteltetésnek örvend, ez azonban nem zárja ki, hogy módosítsák.

Az új kódexbe bekerült úgynevezett különvált zálogjog kialakításakor nem készítettek megfelelő gazdasági elemzést, hatástanulmányt – mondta. Úgy fogalmazott, hogy „a kodifikációs folyamat adós maradt a magyarázattal” arról, hogy miért léptették a különvált zálogjogot az önálló zálogjog helyébe.

Polgári Jog: havonta megjelenő online folyóirat
Az új folyóirat célja, hogy tudományos igénnyel, de a gyakorlat számára is hasznosítható módon, a gyakorlatban felmerülő problémákra fókuszálva mutassa be a Polgári Törvénykönyvet. Főszerkesztő: dr. Vékás Lajos További részletek, megjelenés >>

A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy a zálogjogi szabályozás nemcsak jogi, hanem gazdaságpolitikai kérdés is. Felidézte Nagy Mártonnak, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnökének és Hornung Ágnesnek, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős államtitkárának pénteken kifejtett véleményét. Eszerint a Ptk. jelzálogjogi rendelkezéseinek átalakítása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy hosszabb távon csökkenjenek a lakáshitelkamatok és sikeres legyen a családi otthonteremtési kedvezmény (csok).

Bodzási Balázs két tényezőt említett, amely indokolja az önálló zálogjog visszaállítását. Az egyik a gazdasági igény: az MNB csak idén mintegy 300 milliárd forint értékben tervez jelzálogleveleket kibocsátani, ami óriási fejlődés lenne a korábbi évekhez képest, és a jelzáloglevél-piac dinamikus megerősödését vonná maga után. A másik tényező pedig, hogy a különvált zálogjoggal kapcsolatos magyar rendelkezések nincsenek összhangban az európai uniós tendenciákkal.

Csizmazia Norbert, a Kúria főtanácsadója ezzel szemben azt mondta: ő nem úgy látja, hogy európai tendencia lenne az önálló zálogjog. Az uniós rendeletekből nem következik, hogy vissza kellene állítani, vagyis nem igaz, hogy Magyarország ne felelne meg a kötelező uniós szabályoknak – tette hozzá.

A főtanácsadó kiemelte, hogy a Kúria Polgári Kollégiuma nem támogatja a Ptk. tervezett módosítását, mert a kódex megalapozott jogalkotás eredménye, így a zálogjogi szabályok megváltoztatását sem tartja indokoltnak.

Csizmazia Norbert hangsúlyozta: ott is lehetséges dinamikusan működő jelzálogpiac, ahol nincsen önálló zálogjog, és erre példaként Ausztriát említette.

„Végül, szeretnék reagálni arra a kritikára, amit az igazságügyi és a gazdasági tárca, illetve a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakemberei által az Igazságügyi Minisztériumban 2016. február 19-én, a sajtó részére tartott háttérbeszélgetésen fogalmazott meg Nagy Márton, az MNB alelnöke. Alelnök úr szerint: „Az új Ptk.-ban szabályozott, különvált zálogjog alapján a jelzáloglevél csak egyszer adható el, a korábbi, önálló zálogjogon alapuló záloglevelek forgalomképesebbek. A lakáshitelek – a csok is – általában 10-20 éves futamidejűek, a mögöttük fedezetként álló jelzáloglevek futamideje mintegy 3-5 év. Az önálló zálogjogon alapuló jelzáloglevelek tehát a hosszabb lakáshitelek futamidejével könnyebben összhangba hozhatóak. Ezért szükséges az önálló zálogjog visszaállítása.”

Ez az érvelés összekeveri a zálogjog átruházhatóságát a jelzáloglevél átruházhatóságával. A Ptk. csak azt mondja ki, hogy a különvált zálogjogot csak a különvált zálogjoggal biztosított követeléssel együtt lehet átruházni. (Ptk. 5:100. § (5) bek.), vagyis a zálogjognak a biztosított követelés nélküli, önálló átruházása (a zálogjog követelésről való leválasztása) csak egyszer lehetséges. Ebből azonban nem következik, hogy a jelzáloghitel-intézet által, a kereskedelmi bankoktól megszerzett különvált zálogjogok portfóliójának fedezete mellett kibocsátott jelzáloglevelek csak egyszer ruházhatók át. Abból, hogy a különvált zálogjog nem forgalomképes, nem következik, hogy a különvált zálogjogokkal fedezett jelzáloglevél ne lenne forgalomképes. A jelzáloglevelek kibocsátója nem ruházhatja át a jelzáloglevelek mögötti fedezetet (a különvált zálogjogokat), de a befektetők szabadon átruházhatják, akárhányszor eladhatják a jelzálogleveleket.” – mondta Csizmazia Norbert.

Változásfigyeltetés
Ne maradjon le! Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére! Megrendelés >>

Anka Tibor, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökhelyettese azt emelte ki, hogy a zálogjog „örök téma”, és nem kell elkapkodni a vele kapcsolatos jogalkotást.

Korábban a kormány képviselői arról tájékoztatták az MTI-t, hogy márciusban a kabinet elé kerülhet az önálló zálogjog visszaállítására vonatkozó javaslat, és a parlament a nyári szünet előtt el is fogadhatja.

(Forrás: MTI)

---