Rasszista lehet egy MI?

A civil szervezetek szerint a brit kormány által használt mesterséges intelligencia rasszista megkülönböztetést alkalmaz a vízumkérelmek vizsgálatakor.

A bevándorlók jogait védő civil szervezetek összefogtak és pert indítottak a brit belügyminisztérium (Home Office) ellen, annak érdekében, hogy nyilvánosságra hozzák a brit vízumkérelmeket elbíráló mesterséges intelligencia működési elvét.

A világon ebben az ügyben derülhet fény először arra, hogy a mesterséges intelligenciának milyen hatása van a bevándorláspolitikai döntésekre, illetve, hogy mi alapján dönthető el, hogy valaki beléphet-e az országba.

A jogvédő szervezetek gyanúja szerint az MI három kategóriába sorolja a vízumkérőket. Gyorsan pedig csak a fehér bőrű emberek kaphatnak vízumot.

A Home Office szerint az MI csak a kérelmek elbírálásában nyújt segítséget, de a végső döntést nem az algoritmus hozza meg, az továbbra is az ügyintézők kezében marad.

A Home Office szóvivője úgy nyilatkozott, hogy “a hatóság mindig használt olyan eszközöket, amelyek a döntések hatékony meghozatalát segítették. Az MI annak eldöntésében nyújt segítséget, hogy egy kérelmet alaposabban vagy kevésbé kell-e vizsgálni és mindezt kizárólag a jogszabályi rendelkezések alapján dönti el.”

A civil szervezet képviselője szerint “a Home Office úgy nyilatkozott, hogy az MI nem alkalmaz rasszista megkülönböztetést, amely nem felel meg a valóságnak. Az MI zöld, sárga és piros kategóriákba osztja a vízumkérőket és mindannyian tudjuk, hogy ki kerül a zöld és ki a piros kategóriába. Az algoritmus az állampolgárság szerint osztja be az embereket és gyorsabb vízumeljárást tesz lehetővé a fehér bőrűek számára, ez jogellenes.”

A bevándorlókat védő szervezetek képviselője a pert megelőző levelében úgy érvelt, hogy az adatok MI általi elemzése is hatással van a végső hatósági döntésre. A belügyminiszternek küldött levelében kifejtette: “Az MI által piros kategóriába sorolt vízumkérőnek ugyan még megvan a lehetősége, hogy vízumot kapjon, de sokkal nehezebben jut hozzá, mint a vele azonos helyzetben lévő, de nemzetisége alapján zöld kategóriába tartozó személy. Ez azzal a hatással jár, hogy a piros kategóriába tartozó személy sokkal kevésbé méltányos eljárásra és hosszabb döntéshozatalra számíthat pusztán valamely nemzetiséghez tartozása miatt.”

A Home Office által átadott politikai és tájékoztató dokumentumok csak a vízumkérelmek elemzésének módjával és az MI felhasználásával foglalkoznak.

A civil szervezetek szerint minden olyan technikai adatot is nyilvánosságra kell hozni, amely az MI elemzését befolyásolhatja, valamint az MI értékelése során felmerült problémás eseteket és a döntéssel szembeni panaszokat is.

A civil szervezetek úgy látják, hogy a jelenlegi rendszer egy modernebb változata a brit parlamenti Lordok Háza által 2005-ben jogellenesnek minősített rendszernek. Példaként említették, hogy több roma kérelmező is panasszal fordult hozzájuk, mert kiemelt figyelemmel kezelték őket, sokkal alaposabban kikérdezték és sokkal érzékenyebb adatok megadását kérték tőlük, mint a nem roma kérelmezőktől.

A Home Office szerint azonban az új rendszer teljes mértékben megfelel a brit egyenlő bánásmódról szóló törvénynek. Hozzátették, hogy júniusig 3.3 millió vízumkérelem érkezett, amelyből 2.9 millió kérelmező megkapta a vízumot.

(theguardian.com)

Kapcsolódó cikkek:


Állatkínzók letartóztatását indítványozza az ügyészség
2020. július 2.

Állatkínzás miatt indítványozza a letartóztatását a Nyírbátori Járási Ügyészség annak a férfinak és nőnek, aki nyírbogáti ingatlanján szaporítási céllal több mint ötven kutyát és más állatot tartott mostoha körülmények között.

Leverte a rabbi fejéről a kipát, súlyosításért fellebbez az ügyészség
2020. július 2.

Közösség tagja elleni erőszak megállapításáért fellebbez a Budapesti X. és XVII. Kerületi Ügyészség annak a férfinak az ügyében, akit első fokon becsületsértés miatt ítéltek el, amiért lesodorta egy külföldi rabbi fejéről a kipát - közölte a fővárosi főügyész csütörtökön.

Kúria: nem sérült a lúgos orvos jogorvoslati joga
2020. július 1.

A Kúriának választ kellett adnia arra, hogy az átmeneti szabály mellőzése eltérő érdemi döntést eredményezett volna, vagy sem, és arra jutott, nem hozott változást a döntésben az átmeneti szabály mellőzése.