Az online sportfogadás és a jog viszonya
Az online sportfogadás és a jog sokrétű kapcsolatát is megvitatták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság klubbeszélgetésén.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A civil szervezetek szerint a brit kormány által használt mesterséges intelligencia rasszista megkülönböztetést alkalmaz a vízumkérelmek vizsgálatakor.
A bevándorlók jogait védő civil szervezetek összefogtak és pert indítottak a brit belügyminisztérium (Home Office) ellen, annak érdekében, hogy nyilvánosságra hozzák a brit vízumkérelmeket elbíráló mesterséges intelligencia működési elvét.
A világon ebben az ügyben derülhet fény először arra, hogy a mesterséges intelligenciának milyen hatása van a bevándorláspolitikai döntésekre, illetve, hogy mi alapján dönthető el, hogy valaki beléphet-e az országba.
A jogvédő szervezetek gyanúja szerint az MI három kategóriába sorolja a vízumkérőket. Gyorsan pedig csak a fehér bőrű emberek kaphatnak vízumot.
A Home Office szerint az MI csak a kérelmek elbírálásában nyújt segítséget, de a végső döntést nem az algoritmus hozza meg, az továbbra is az ügyintézők kezében marad.
A Home Office szóvivője úgy nyilatkozott, hogy „a hatóság mindig használt olyan eszközöket, amelyek a döntések hatékony meghozatalát segítették. Az MI annak eldöntésében nyújt segítséget, hogy egy kérelmet alaposabban vagy kevésbé kell-e vizsgálni és mindezt kizárólag a jogszabályi rendelkezések alapján dönti el.”
A civil szervezet képviselője szerint „a Home Office úgy nyilatkozott, hogy az MI nem alkalmaz rasszista megkülönböztetést, amely nem felel meg a valóságnak. Az MI zöld, sárga és piros kategóriákba osztja a vízumkérőket és mindannyian tudjuk, hogy ki kerül a zöld és ki a piros kategóriába. Az algoritmus az állampolgárság szerint osztja be az embereket és gyorsabb vízumeljárást tesz lehetővé a fehér bőrűek számára, ez jogellenes.”
A bevándorlókat védő szervezetek képviselője a pert megelőző levelében úgy érvelt, hogy az adatok MI általi elemzése is hatással van a végső hatósági döntésre. A belügyminiszternek küldött levelében kifejtette: „Az MI által piros kategóriába sorolt vízumkérőnek ugyan még megvan a lehetősége, hogy vízumot kapjon, de sokkal nehezebben jut hozzá, mint a vele azonos helyzetben lévő, de nemzetisége alapján zöld kategóriába tartozó személy. Ez azzal a hatással jár, hogy a piros kategóriába tartozó személy sokkal kevésbé méltányos eljárásra és hosszabb döntéshozatalra számíthat pusztán valamely nemzetiséghez tartozása miatt.”
A Home Office által átadott politikai és tájékoztató dokumentumok csak a vízumkérelmek elemzésének módjával és az MI felhasználásával foglalkoznak.
A civil szervezetek szerint minden olyan technikai adatot is nyilvánosságra kell hozni, amely az MI elemzését befolyásolhatja, valamint az MI értékelése során felmerült problémás eseteket és a döntéssel szembeni panaszokat is.
A civil szervezetek úgy látják, hogy a jelenlegi rendszer egy modernebb változata a brit parlamenti Lordok Háza által 2005-ben jogellenesnek minősített rendszernek. Példaként említették, hogy több roma kérelmező is panasszal fordult hozzájuk, mert kiemelt figyelemmel kezelték őket, sokkal alaposabban kikérdezték és sokkal érzékenyebb adatok megadását kérték tőlük, mint a nem roma kérelmezőktől.
A Home Office szerint azonban az új rendszer teljes mértékben megfelel a brit egyenlő bánásmódról szóló törvénynek. Hozzátették, hogy júniusig 3.3 millió vízumkérelem érkezett, amelyből 2.9 millió kérelmező megkapta a vízumot.
Az online sportfogadás és a jog sokrétű kapcsolatát is megvitatták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság klubbeszélgetésén.
A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.
2025 februárjától változik a Közös Végrehajtási Szabályzat 17. és 18. cikke – hívja fel a figyelmet honlapján a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!