Vezetői megbízás érvénytelensége

Ha a közalkalmazott vezetői megbízását és annak elfogadását a felek a Kjt. kógens rendelkezése ellenére nem foglalták írásba, az érvénytelen.

Az alapügy

A felperes az alperesnél állt közalkalmazotti jogviszonyban, kinevezését az alperes 2010. január 1-jétől osztályvezetői munkakörről vendéglátóipari üzemgazdász munkakörre módosította, egyidejűleg – külön okiratban – határozatlan idejű osztályvezetői megbízást adott számára. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) módosításáról szóló 2010. évi CLXXV. törvény rendelkezésére tekintettel a felperes határozatlan időre szóló vezetői megbízása 2011. január 1-jétől kezdődően határozott, 5 éves időtartamra módosult. A felperes 2016. január 1-jétől újabb határozott idejű vezetői megbízást nem kapott, azonban az osztályvezetői feladatokat 2016. augusztus 1-jéig ellátta és vezetői pótlékban részesült.

Az alperes 2016. augusztus 1-jén kelt intézkedésével a felperest vendéglátóipari üzemgazdász munkakörből gazdasági ügyintézői munkakörbe sorolta át, egyidejűleg vezetői pótlékát megszüntette. Az átsorolás szerint a felek megállapodtak abban, hogy a közalkalmazott megbízott vezetőként történő foglalkoztatása 2016. augusztus 1-től megszűnik, amely megállapodást azonban a felperes nem írta alá. A felperes 2016. augusztus 3-án az átsorolással kapcsolatban egyeztetést kezdeményezett az alperesnél, amelyre válaszul az alperes új főigazgatója 2016. augusztus 4-én arról tájékoztatta, hogy új munkaköre tévesen került megjelölésre, az helyesen továbbra is vendéglátóipari üzemgazdász. Közölte továbbá, hogy vezetőként történő foglalkoztatása 2016. augusztus 1-től megszűnik, minthogy a vezetői megbízása 2016. január 1-jével a törvény erejénél fogva megszűnt.

A felperes a keresetében 2017. február 16-től 2018. január 3-ig terjedő időszakra vezetői pótléka és ezen összeg kamatának megfizetését, továbbá annak megállapítását kérte, hogy a perbeli időszakban az alperesnek élelmezésvezető beosztásban kellett foglalkoztatnia.
Az alperes a kereset elutasítását kérte.
A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította, majd a felperes fellebbezése és az alperes csatlakozó fellebbezése alapján eljárt törvényszék ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

Kommentár a közigazgatási perrendtartáshoz

A Kúria döntése

A felperes felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Kúria ítéletével a törvényszék jogerős ítéletét hatályában fenntartotta és az alábbi elvi kérdésben döntött.

Ha a közalkalmazott vezetői megbízását és annak elfogadását a felek a Kjt. 23. § (1) bekezdésének kógens rendelkezése ellenére nem foglalták írásba, az érvénytelen. Megalapozottan nem hivatkozhat a közalkalmazott az Mt. 22. § (4) bekezdésében foglaltakra, ha a felek a megbízás Kjt. 23. § (3) bekezdésében kötelezően előírt határozott idejében bizonyítottan nem állapodtak meg.

(kuria-birosag.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Külföldi cégrészesedés: a tranzakciók nagy része érintett lehet
2020. május 29.

2020. május 26-án a Kormány elfogadta a 227/2020. (V.25.) sz. Kormányendeletet, ami 2020. december 31. napjáig új hatósági bejelentési kötelezettséget határozott meg az úgynevezett stratégiai társaságokban történő bizonyos részesedés és egyéb jogosultság szerzésére vonatkozó, illetve egyéb, külföldi vagy külföldi hátterű cégek által megvalósított tranzakciókkal kapcsolatban, hívja fel a figyelmet a Baker Mckenzie budapesti irodájának társasági jog és vállalatfelvásárlási csoportja.