Bejegyzések írásba foglalás címkével

Az előszerződés, mint a jövőbeli ismételt foglalkoztatás jogi keretbe foglalt ígérete

Az előszerződés, mint a jövőbeli ismételt foglalkoztatás jogi keretbe foglalt ígérete

A járványügyi veszélyhelyzet miatt tömegesen szűnnek meg munkaviszonyok. Az utóbbi hetekben kiforrni látszott egy olyan séma, amely szerint a munkáltató közös megegyezés útján szünteti meg munkavállaló jogviszonyát azzal az ígérettel, hogy a helyzet normalizálódását követően ismét számít rá munkavállalóként. Ezen ígéretek bármennyire részletekbe menők és pontosak is, a jogi minősítésük tűri a vitát. Ugyanakkor a munkajog is rendelkezik egy olyan, általa keveset használt jogintézménnyel, amely képes az előbbi ígéreteknek jogilag kikényszeríthető keretet adni. Ez az előszerződés.

Bizalmi vagyonkezelés létesítése egyoldalú nyilatkozattal
2019. november 4. Szakma

Bizalmi vagyonkezelés létesítése egyoldalú nyilatkozattal

A közokirattal való létesítés mögötti jogalkotói cél nyilvánvalóan abban rejlik, hogy a jogügyletre vonatkozóan egyértelműen bizonyítható legyen, hogy mikor, hol, mely személy, annak mely vagyontárgyai vonatkozásában és milyen egyéb feltételekkel jött létre, lépett hatályba, módosult, szűnt meg.

Vezetői megbízás érvénytelensége
2019. november 1. Napi

Vezetői megbízás érvénytelensége

Ha a közalkalmazott vezetői megbízását és annak elfogadását a felek a Kjt. kógens rendelkezése ellenére nem foglalták írásba, az érvénytelen.

Meggondolta magát? – elállás a munkaszerződéstől
2019. augusztus 26. Szakma

Meggondolta magát? – elállás a munkaszerződéstől

A munkaviszonyok jelentős része három hónap próbaidővel kezdődik, amely alatt igen könnyen, indokolás nélküli, azonnali hatályú felmondással bármely fél kiléphet a kötelemből, és új szerződő partner után nézhet. Milyen helyzet azonban akkor, ha a felek a munkaszerződést már megkötötték, azonban a munkaviszony tehát még nem kezdődött el? Erre szolgál a munkaszerződéstől való elállás intézménye; cikkünk ennek szabályairól szól.

A tanulmányi szerződés és versenytilalom a bírói gyakorlatban
2019. június 26. Szakma

A tanulmányi szerződés és versenytilalom a bírói gyakorlatban

Cikkünk első részében a tanulmányi szerződések tartalmával, a kizárt esetekkel, az írásba foglalás bírói gyakorlatával és a tanulmányi szerződés megszegésével foglalkoztunk, ma pedig a megszüntetésének gyakorlati kérdéseit és a Kúria joggyakorlat elemzéssel kapcsolatos következtetéseit ismertetjük.

A tanulmányi szerződés bírói gyakorlata-I.rész
2019. június 19. Szakma

A tanulmányi szerződés bírói gyakorlata-I.rész

A Kúria által vizsgált ügyekben a munkáltatók és a munkavállalók közel azonos mértékben nyújtottak be keresetet. Viszontkereset két ügyben fordult elő. Az egyik ügyben a munkavállaló azért kért sérelemdíjat, mert a tanulmányi szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható, hogy az túlzottan korlátozni fogja az életvitelét, a munkáltató azonban nem biztosított számára több kedvezményt.