Jogszabályfigyelő 2019 – 9. hét

Alábbi cikkünkben a 2019/28–32. számú Magyar Közlönyök újdonságai és a Kúria honlapján megjelent tájékoztatók közül válogattunk.

E heti összeállításunkban a rendeltetésmódosítási eljárásról és a jognyilatkozatok írásbeliségének a követelményeiről olvashatnak.

 

Tartalom:

A rendeltetésmódosítási eljárás szabályainak a változása

Jognyilatkozat írásba foglalása

 

A rendeltetésmódosítási eljárás szabályainak a változása

2019. március elejétől módosult a rendeltetésmódosítási eljárásról szóló kormányrendelet tárgyi hatálya, azaz azoknak az eseteknek a köre, amelyek rendeltetésmódosítási eljárás alá tartoznak, illetve változtak a kérelem előterjesztésének a szabályai is. Pontosították továbbá az eljárással kapcsolatos egyéb előírásokat is.

A rendeletmódosítás a kihirdetését követő ötödik napon lépett hatályba azzal, hogy egyes módosított szabályok a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazandók.

Joganyag: 143/2018. (VIII. 13.) Korm. rendelet a rendeltetésmódosítási eljárás során alkalmazandó részletes szabályokról

Módosította: 23/2019. (II. 25.) Korm. rendelet

Megjelent: MK 2019/29. (II. 25.)

Hatályos: 2019. 03. 02.

Megjegyzés: közepes terjedelmű módosítás

 

Jognyilatkozat írásba foglalása

A Kúria elnöke által életre hozott Új Ptk. Tanácsadó Testület legfrissebb véleménye a jognyilatkozat írásbeliségének követelményeivel foglalkozik a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:7. § (3) bekezdésének az alkalmazásában. A törvényi előírás értelmében – eltérő rendelkezés hiányában – a jognyilatkozat akkor minősül írásba foglaltnak, ha azt a nyilatkozó fél aláírta. A Ptk. ugyanakkor technológiasemleges feltételeket szab a testület véleménye szerint, hiszen a hagyományos írásbeliség mellett írásba foglaltnak tekinti a jognyilatkozatot akkor is, „ha annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas formában kerül sor”.

E fenti feltételeknek az elektronikus aláírások mindenképpen megfelelnek. Kérdés azonban, és erre a gyakorlatban is igény merült fel, hogy „a maradandó eszközzel, írásjelek útján tett, a Ptk. 6:7. § (3) bekezdésben foglalt rendelkezés követelményeinek vitathatóan megfelelő nyilatkozatok is írásba foglaltnak minősülhessenek”. E körben a Tanácsadó Testület „az e-mailben, ahhoz csatolt file-ban, beszúrt aláírásképfájllal ellátott, szövegszerkesztővel szerkesztett, szerkeszthető vagy nem szerkeszthető formába konvertáltan elküldött, chat felületen, SMS-ben, a másik fél által rendelkezésre bocsátott platformon elektronikus úton tett írásbeli nyilatkozatok”-at említi.

A Tanácsadó Testület többségi és kisebbségi álláspontot fogalmazott meg. A többségi álláspont szerint a bíróságoknak esetenként kell vizsgálniuk és dönteniük arról, hogy „az adott közlési forma az adott körülmények között” megfelelt-e Ptk. szerinti feltételeknek. Mivel a törvény „nem várja el a nyilatkozat abszolút hamisíthatatlanságát” a megítélés alapvetően függ, hogy a nyilatkozattétel formája „alkalmas-e a tartalom változatlan visszaidézésére, továbbá a nyilatkozatot tevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására”.

Ezzel szemben a kisebbségi álláspont a hagyományos írásbeli forma mellett az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 17. §-a szerinti, elektronikusan aláírt dokumentumot tartja csak elfogadhatónak. „Nem tartja elfogadhatónak továbbá, hogy ugyanazon formában tett elektronikus jognyilatkozat – például az e-mail – egyik esetben megfelel az írásbeliség követelményének, más esetekben viszont azt nem elégíti ki.”

Egységes álláspontot foglalt el a Tanácsadó Testület ugyanakkor abban a kérdésben, „ha törvény meghatározza a Ptk. 6:7 § (3) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő nyilatkozattételi módot (azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés), akkor az ilyen módon megtett nyilatkozatot írásba foglaltnak kell tekinteni.”

A vélemény teljes szövege itt olvasható el.

Joganyag:

Módosította:

Megjelent: Kúria honlapján

Hatályos:

Megjegyzés: kötőerővel nem bíró vélemény

Kapcsolódó cikkek:


Jogszabályfigyelő 2019 – 7. hét
2019. február 18.

Jogszabályfigyelő 2019 – 7. hét

Alábbi cikkünkben a 2019/18–22. számú Magyar Közlönyök újdonságai és az elfogadásra váró törvényjavaslatok közül válogattunk.